Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

A brit adatvédelmi hatóság a legmagasabb bírsággal bünteti a Facebookot

PPestiSrácok.hu Forró drót 2018. július 11. 08:03
A brit adatvédelmi hatóság a legmagasabb bírsággal bünteti a Facebookot

A brit adatvédelmi hatóság (ICO) a kiszabható legmagasabb bírsággal, 500 ezer fonttal (182,5 millió forint) sújtja az adatvédelmi botrányba keveredett Facebook közösségi oldalt - közölte Elizabeth Denham brit információs kormánybiztos szerdára virradóra.

Denham azzal indokolta a bírságot, hogy a Facebook megsértette az adatvédelmi rendelkezéseket, amikor nem védte meg felhasználói adatait. A kormánybiztos emellett arra is hivatkozott, hogy nem volt átlátható az sem, hogyan szerezték meg illetéktelenek a felhasználók adatait.

Az 590 milliárd dollár piaci értékű amerikai vállalat, a Facebook számára a félmillió fontra rúgó bírság viszonylag elenyészőnek tűnik, de ez a legmagasabb pénzbüntetés, amit a brit információs kormánybiztos kiszabhat.

A végleges döntés előtt a Facebook még reagálhat a vádakra. Az internetes óriásvállalat eddig csak annyit közölt, hogy megvizsgálja a brit hatóság köztes jelentését, és hamarosan válaszolni fog az abban foglaltakra.

PestiSracok facebook image

A cég adatkezelési vezetője, Erin Egan újfent hangsúlyozta: az adatlopási botrányba keveredett Cambridge Analyticával szemben már jóval korábban cselekedniük kellett volna. A Facebook saját közlése szerint együttműködik a hatóságokkal az ügyben indított vizsgálatokban.

A közösségi oldal nemrég a Cambridge Analytica adatbotrány miatt került reflektorfénybe. A brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég közel 90 millió Facebook-felhasználó adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta meg befolyásolni őket tudtuk nélkül például a Brexit-kampány idején és az amerikai elnökválasztáskor.

Bár Steve Satterfield, a közösségi oldal adatvédelmi igazgatója azt állította, a Facebook nem osztotta meg európai felhasználók személyes adatait szabálytalanul a Cambridge Analyticával, az Európai Bizottság korábban azt közölte: az illegális adatgyűjtés 2,7 millió európai felhasználót is érinthetett.

MTI; Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Kapcsolódó témák
facebook mark zuckerberg egyesült királyság
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.