A Párizs-Berlin-Brüsszel tengelynek vége, bár ezt sok európai politikus nem akarta beismerni
Innentől kezdve csak Róma, Bécs és Budapest vezetői mondják meg, hogy mi az irány, a Macron-Merkel társaságnak vége - hangzott el az állam- és kormányfők migrációval és menekültpolitikával kapcsolatos megállapodásáról szóló megbeszélésén kedden. Kiderült az is, a képviselők közül sokan nem tudják lenyelni, hogy a migrációs csúcson olyan megállapodások születtek, amelyek a visegrádi országok álláspontjával esnek egybe. A megjelentek közül többen egy bizonyos poharat emlegettek, ami félig tele van, félig viszont üres, hiszen hiábavalónak tartják a nagy összeborulást. Véleményük szerint még mindig nem beszél senki a lényeges kérdésekről, és változás sem várható. Szerencsére néhány felszólaló ki merte mondani, hogy a Párizs-Berlin-Brüsszel tengelynek vége.
Az Európai Tanács június 28-29-ei ülésén megállapodtak abban, hogy az Unió területén úgynevezett „ellenőrzött központokat" állítanak fel az újonnan érkezett migránsok és menedékkérők számára, akik státuszuk elbírálásáig maradhatnának ott. A vezetők abban is megállapodtak, hogy az Unión kívül is létrehoznak regionális központokat. Többek között erről beszélgettek a képviselők kedden az Európai Parlamentben. Az eseményt Donald Tusk nyitotta meg, értékelte a csúcstalálkozó eredményeit, és felsorolta a fontosabb megállapodásokat. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a képviselők egy része még mindig nem tudja lenyelni, hogy olyan megállapodás született, amelyet hazánk már évek óta javasolt.
Jean-Claude Juncker nyitóbeszédében kifejtette, nem elégedett az eredménnyel, de szerinte is fontos döntések születtek a határvédelemben. Hozzátette, nem szabad Afrika sorsáról és a migrációról a kontinens országainak megkérdezése nélkül dönteni. Úgy vélte, közelíteni kell az európai álláspontokat a migráció kérdésben, ugyanakkor az ismételt időhúzásra utalt, amikor kiemelte, megvizsgálják majd a helyzetet.
Ska Keller, a zöldek képviselője izgalmas dolgokat mondott, szerinte ugyanis nem a migráció a legfontosabb kérdés. Kiemelte, senki nem beszél azokról, akik a Földközi-tengeren életeket próbálnak menteni, ennek ellenére mégis rengetegen vesztik életüket a bevándorlók közül. Szerinte az Afrikában felépített befogadói pontokkal csak el akarják rejteni a menekülteket a világ elől. Hangsúlyozta továbbá, hogy a határok védelme és a kerítések felállítása nem más, mint elszigetelődés.
Curzio Maltese, az Egységes Baloldal képviselője úgy vélte, a tanács elért ugyan eredményeket, de a szükségesnél lényegesen kevesebbet. Ugyanakkor színháznak nevezte Európát, ahol a jók és a rosszak játszanak egymással. Az egyik legnagyobb problémaként azt vetette fel, hogy senki nem beszél az afrikai nehézségekről, arról, hogy az éghajlatváltozás miatt kell elhagyni az embereknek a hazájukat. Szerinte az európai országok nem ismerik a tényeket, nem tudják, mi a helyzet a civil szervezetekkel, akiknek Európába kellene hozni a megmentetteket. A képviselő a törökországi és líbiai központokat lágereknek nevezte.
Nigel Farage angol euroszkeptikus politikusban ismét nem kellett csalódni. Kifejtette, az EP-ben keserű a hangulat, mert valami megváltozott a múlt héten. Szerinte a nemzetállam újjászületése az, ami történik, ez a Brexiten, Trumpon és az olasz választások eredményén is jól látszik.
A francia Nicolas Bay szintén erős beszédet mondott. A Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport tagja szerint vége a Párizs-Berlin-Brüsszel tengelynek, innentől kezdve csak Róma, Bécs és Budapest vezetői mondják meg, hogy mi az irány. Hozzátette, a Macron-Merkel társaságnak vége.
Diane James független képviselő abban egyetértett, hogy itt az ideje levenni a “wilkommen-táblát” az EU-ról.
Maria João Rodrigues teljesen máshogy látja. Szerinte az EU-csúcs rávilágított arra, hogy nincs rendben valami az EU-ban: van egy olyan út, amely a félelmet akarja felszítani, vagy egy másik, amely egy elmélyült integrációt jelent.
Vezető kép: RTÉ
