Pesti Srácok

Ezermilliárdok maradhatnak a lakosságnál és a magyarországi vállalkozásoknál

Ezermilliárdok maradhatnak a lakosságnál és a magyarországi vállalkozásoknál

Óriási változáson ment keresztül 2010 óta az adórendszer, a személyi jövedelemadó szabályainak megváltoztatásával 2011 óta több, mint 4500 milliárd forint maradhatott a lakosságnál és a családoknál - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Időknek.

A lap hétfői számában a munkabér után fizetendő közterhekről elmondta: a vállalkozások adójának csökkentését tavaly kezdte meg a kormány, a hatéves tehermérséklő program összesen 1500 milliárd forintot hagyhat a vállalkozásoknál azért, hogy a magyarországi fizetések közeledjenek a nyugat-európai juttatásokhoz.

Tállai András kifejtette,az adócsökkentés egyszerre segítheti például a gyermekek felnevelését, a családok anyagi helyzetének rendezését és a megtakarítások növelését.

A kormány 2016-ban hat évre szóló bérmegállapodást írt alá a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Ennek lényege, hogy ha a munkáltatók évről évre nagymértékben emelik a dolgozók fizetését, akkor adócsökkentésben részesülnek.

PestiSracok facebook image

Hozzátette: ha a hatéves egyezséget minden szereplő be tudja tartani, akkor az adó kulcsa 2022-ben 11,5 százalékra csökkenhet. A miniszterhelyettes rögzítette: ilyen horderejű céges adócsökkentésre idehaza még nem volt példa, a munkaadók összességében 1500 milliárdos megtakarítással számolhatnának. A tehermérséklés pedig jórészt egyetlen fő célt, a bérek felzárkóztatását szolgálja.

Hozzátette, a kormány 2010 óta több fontos intézkedést is hozott a bérek emeléséért. Ma már a közszféra számos területén életpályamodellek határozzák meg a fizetések növekedését, a minimálbér majdnem a duplájára ugrott, ami a legalacsonyabb keresetűeknek kedvez, azt pedig vaskos adócsökkentéssel támogatja a kormány, hogy a versenyszféra bérei megközelítsék a nyugati fizetéseket - közölte.

Forrás: Magyar Idők, MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.