Pesti Srácok

Ma kezdődik a NATO-csúcstalálkozó, amelyen a védelmi kiadások növeléséről és az orosz viszonyról is tárgyalnak

Ma kezdődik a NATO-csúcstalálkozó, amelyen a védelmi kiadások növeléséről és az orosz viszonyról is tárgyalnak

Kétnapos találkozót kezdenek ma Brüsszelben a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői. A csúcsértekezlet középpontjában a tagországok védelmének és biztonságának fokozása, a katonai mozgékonyság növelése és a védelmi kiadások növelése áll, Macedónia pedig meghívást kaphat arra, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjen az észak-atlanti szövetséggel.

Diplomáciai források szerint a találkozón nagy hangsúllyal szerepel a méltányos tehermegosztás kérdése, ugyanis az Egyesült Államok továbbra sem tartja elégségesnek az európai tagországok elkötelezettségét védelmi költségvetésük növelése mellett.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár erről tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a legtöbb tagállam növeli kiadásait, és idén az Egyesült Államok mellett már hét európai tagország is teljesíti azt a célkitűzést, hogy fordítsa a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra.

A csúcstalálkozón tárgyalnak az orosz-NATO-viszonyról is: a NATO az elrettentés politikája mellett továbbra is párbeszédre törekszik Moszkvával a feszültségek enyhítése érdekében.

PestiSracok facebook image

A kormányfők a várakozások szerint megállapodnak a szövetség parancsnoki szerkezetének megerősítéséről. Ennek alapján Norfolkban az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre, Ulmban pedig az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre.

Miután Macedónia nagy lépést tett afelé, hogy lezárja névvitáját Görögországgal, a csúcstalálkozón meghívást kaphat a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A meghívás annak bizonyítéka lesz, hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll a csatlakozni kívánó vagy a szövetség céljaival egyetértő, társulni kívánó országok előtt - mondta Stoltenberg.

MTI; Fotó: hir.ma

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.