Pesti Srácok

Ma kezdődik a NATO-csúcstalálkozó, amelyen a védelmi kiadások növeléséről és az orosz viszonyról is tárgyalnak

Ma kezdődik a NATO-csúcstalálkozó, amelyen a védelmi kiadások növeléséről és az orosz viszonyról is tárgyalnak

Kétnapos találkozót kezdenek ma Brüsszelben a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői. A csúcsértekezlet középpontjában a tagországok védelmének és biztonságának fokozása, a katonai mozgékonyság növelése és a védelmi kiadások növelése áll, Macedónia pedig meghívást kaphat arra, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjen az észak-atlanti szövetséggel.

Diplomáciai források szerint a találkozón nagy hangsúllyal szerepel a méltányos tehermegosztás kérdése, ugyanis az Egyesült Államok továbbra sem tartja elégségesnek az európai tagországok elkötelezettségét védelmi költségvetésük növelése mellett.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár erről tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a legtöbb tagállam növeli kiadásait, és idén az Egyesült Államok mellett már hét európai tagország is teljesíti azt a célkitűzést, hogy fordítsa a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra.

A csúcstalálkozón tárgyalnak az orosz-NATO-viszonyról is: a NATO az elrettentés politikája mellett továbbra is párbeszédre törekszik Moszkvával a feszültségek enyhítése érdekében.

PestiSracok facebook image

A kormányfők a várakozások szerint megállapodnak a szövetség parancsnoki szerkezetének megerősítéséről. Ennek alapján Norfolkban az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre, Ulmban pedig az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre.

Miután Macedónia nagy lépést tett afelé, hogy lezárja névvitáját Görögországgal, a csúcstalálkozón meghívást kaphat a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A meghívás annak bizonyítéka lesz, hogy a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll a csatlakozni kívánó vagy a szövetség céljaival egyetértő, társulni kívánó országok előtt - mondta Stoltenberg.

MTI; Fotó: hir.ma

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.