Pesti Srácok

Ne az NGO-k és az embercsempészek döntsék el, kikkel éljünk együtt Európában

Ne az NGO-k és az embercsempészek döntsék el, kikkel éljünk együtt Európában

Nem lehet teljes körű az Európai Unió külső határainak védelme, ha az úgynevezett hot spotokat, vagyis a migránsokat befogadó- és gyűjtőközpontokat nem az unión kívül hozzák létre - jelentette ki Szijjártó Péter az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar kormány óvatosan fogadja a kötelező kvóták elutasításáról szóló, az EU-csúcson született döntést, ugyanis az Európai Tanács már egyszer határozott erről, ám a miniszterelnökök határozatát sima többségi határozattal felülírták a belügyminiszterek.

A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: a kötelező kvóták elutasításáról hozott június végi döntés a visegrádi négyek (V4) győzelme.

Úgy értékelt: a V4-ek Magyarország vezetésével komoly sikert arattak azzal, hogy a létrehozandó befogadó- és gyűjtőközpontokból (hot spot) a tagállamoknak nem kell kötelezően átvenni a migránsokat.

PestiSracok facebook image

A magyar diplomácia vezetője szerint az is sikerként értékelhető, hogy az Európai Unióban a kötelező kvóták irányából a határvédelem felé módosult a politikusok gondolkodása. Abba az irányba, amelyet Magyarország immár három-három és fél éve szorgalmaz.

Hozzátette: látni kell viszont, hogy ha ezek a befogadóállomások nem az unión kívül jönnek létre, akkor nem lehet teljes körű a határvédelem.

A miniszter szerint kulcskérdés, hogy a tagállamoknak, illetve az EU egészének önmagának kell eldöntenie, hogy kikkel akar együtt élni. Vagyis ezt ne a migrációt segítő, nem kormányzati szervezetek (NGO) és ne az embercsempész-hálózatok dönthessék el. Annál is inkább, mert az EU politikája ma meghívót jelent 30-35 millió Európa környékén élő embernek - fűzte hozzá Szijjártó Péter.

Arról is szólt, hogy fokozódó migrációs nyomásra kell számítani a balkáni útvonalon azt követően, hogy Törökország felmondta a korábban Görögországgal kötött kétoldalú, a migránsok visszafogadásáról szóló megállapodást.

Ebben a helyzetben Magyarországnak az az érdeke, hogy a védvonal az ország határaitól minél délebbre húzódjon. Ezért - többek között - felajánlottak 25 kilométernyi határkerítést Montenegrónak az Albániával közös határ megerősítésére. Ugyanakkor Macedóniában is szolgálnak magyar rendőrök, korábban pedig Szerbiában és Szlovéniában is szolgáltak - sorolta a tárcavezető.

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Szijjártó Péter kedden azt hangsúlyozta: mindaddig, amíg Európa nem szerzi vissza a külső határai felett a teljes kontrollt, realitásként velünk élnek a migrációs válság negatívumai. Ezért világosan ki kell mondani, hogy egy illegális bevándorló sem léphet az Európai Unió területére, azoknak pedig, akik illegálisan tartózkodnak az Európai Unióban, távozniuk kell - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

MTI, vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.