Pesti Srácok

Ne az NGO-k és az embercsempészek döntsék el, kikkel éljünk együtt Európában

Ne az NGO-k és az embercsempészek döntsék el, kikkel éljünk együtt Európában

Nem lehet teljes körű az Európai Unió külső határainak védelme, ha az úgynevezett hot spotokat, vagyis a migránsokat befogadó- és gyűjtőközpontokat nem az unión kívül hozzák létre - jelentette ki Szijjártó Péter az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar kormány óvatosan fogadja a kötelező kvóták elutasításáról szóló, az EU-csúcson született döntést, ugyanis az Európai Tanács már egyszer határozott erről, ám a miniszterelnökök határozatát sima többségi határozattal felülírták a belügyminiszterek.

A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: a kötelező kvóták elutasításáról hozott június végi döntés a visegrádi négyek (V4) győzelme.

Úgy értékelt: a V4-ek Magyarország vezetésével komoly sikert arattak azzal, hogy a létrehozandó befogadó- és gyűjtőközpontokból (hot spot) a tagállamoknak nem kell kötelezően átvenni a migránsokat.

PestiSracok facebook image

A magyar diplomácia vezetője szerint az is sikerként értékelhető, hogy az Európai Unióban a kötelező kvóták irányából a határvédelem felé módosult a politikusok gondolkodása. Abba az irányba, amelyet Magyarország immár három-három és fél éve szorgalmaz.

Hozzátette: látni kell viszont, hogy ha ezek a befogadóállomások nem az unión kívül jönnek létre, akkor nem lehet teljes körű a határvédelem.

A miniszter szerint kulcskérdés, hogy a tagállamoknak, illetve az EU egészének önmagának kell eldöntenie, hogy kikkel akar együtt élni. Vagyis ezt ne a migrációt segítő, nem kormányzati szervezetek (NGO) és ne az embercsempész-hálózatok dönthessék el. Annál is inkább, mert az EU politikája ma meghívót jelent 30-35 millió Európa környékén élő embernek - fűzte hozzá Szijjártó Péter.

Arról is szólt, hogy fokozódó migrációs nyomásra kell számítani a balkáni útvonalon azt követően, hogy Törökország felmondta a korábban Görögországgal kötött kétoldalú, a migránsok visszafogadásáról szóló megállapodást.

Ebben a helyzetben Magyarországnak az az érdeke, hogy a védvonal az ország határaitól minél délebbre húzódjon. Ezért - többek között - felajánlottak 25 kilométernyi határkerítést Montenegrónak az Albániával közös határ megerősítésére. Ugyanakkor Macedóniában is szolgálnak magyar rendőrök, korábban pedig Szerbiában és Szlovéniában is szolgáltak - sorolta a tárcavezető.

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Szijjártó Péter kedden azt hangsúlyozta: mindaddig, amíg Európa nem szerzi vissza a külső határai felett a teljes kontrollt, realitásként velünk élnek a migrációs válság negatívumai. Ezért világosan ki kell mondani, hogy egy illegális bevándorló sem léphet az Európai Unió területére, azoknak pedig, akik illegálisan tartózkodnak az Európai Unióban, távozniuk kell - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

MTI, vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?