Pesti Srácok

Ne az NGO-k és az embercsempészek döntsék el, kikkel éljünk együtt Európában

Ne az NGO-k és az embercsempészek döntsék el, kikkel éljünk együtt Európában

Nem lehet teljes körű az Európai Unió külső határainak védelme, ha az úgynevezett hot spotokat, vagyis a migránsokat befogadó- és gyűjtőközpontokat nem az unión kívül hozzák létre - jelentette ki Szijjártó Péter az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar kormány óvatosan fogadja a kötelező kvóták elutasításáról szóló, az EU-csúcson született döntést, ugyanis az Európai Tanács már egyszer határozott erről, ám a miniszterelnökök határozatát sima többségi határozattal felülírták a belügyminiszterek.

A továbbiakban felhívta a figyelmet arra: a kötelező kvóták elutasításáról hozott június végi döntés a visegrádi négyek (V4) győzelme.

Úgy értékelt: a V4-ek Magyarország vezetésével komoly sikert arattak azzal, hogy a létrehozandó befogadó- és gyűjtőközpontokból (hot spot) a tagállamoknak nem kell kötelezően átvenni a migránsokat.

PestiSracok facebook image

A magyar diplomácia vezetője szerint az is sikerként értékelhető, hogy az Európai Unióban a kötelező kvóták irányából a határvédelem felé módosult a politikusok gondolkodása. Abba az irányba, amelyet Magyarország immár három-három és fél éve szorgalmaz.

Hozzátette: látni kell viszont, hogy ha ezek a befogadóállomások nem az unión kívül jönnek létre, akkor nem lehet teljes körű a határvédelem.

A miniszter szerint kulcskérdés, hogy a tagállamoknak, illetve az EU egészének önmagának kell eldöntenie, hogy kikkel akar együtt élni. Vagyis ezt ne a migrációt segítő, nem kormányzati szervezetek (NGO) és ne az embercsempész-hálózatok dönthessék el. Annál is inkább, mert az EU politikája ma meghívót jelent 30-35 millió Európa környékén élő embernek - fűzte hozzá Szijjártó Péter.

Arról is szólt, hogy fokozódó migrációs nyomásra kell számítani a balkáni útvonalon azt követően, hogy Törökország felmondta a korábban Görögországgal kötött kétoldalú, a migránsok visszafogadásáról szóló megállapodást.

Ebben a helyzetben Magyarországnak az az érdeke, hogy a védvonal az ország határaitól minél délebbre húzódjon. Ezért - többek között - felajánlottak 25 kilométernyi határkerítést Montenegrónak az Albániával közös határ megerősítésére. Ugyanakkor Macedóniában is szolgálnak magyar rendőrök, korábban pedig Szerbiában és Szlovéniában is szolgáltak - sorolta a tárcavezető.

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Szijjártó Péter kedden azt hangsúlyozta: mindaddig, amíg Európa nem szerzi vissza a külső határai felett a teljes kontrollt, realitásként velünk élnek a migrációs válság negatívumai. Ezért világosan ki kell mondani, hogy egy illegális bevándorló sem léphet az Európai Unió területére, azoknak pedig, akik illegálisan tartózkodnak az Európai Unióban, távozniuk kell - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

MTI, vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!