Pesti Srácok

Nem jó mostanában Irakban dzsihadistának lenni, futószalagon ítélik őket halálra a hatóságok

Nem jó mostanában Irakban dzsihadistának lenni, futószalagon ítélik őket halálra a hatóságok

Nem bánnak kesztyűs kézzel az iraki bíróságok az Iszlám Állam fogságba esett külföldi katonáival. A Daily Mail információi szerint az utóbbi időben Irakban tíz-tizenöt perces gyorsított bírósági tárgyalásokon, szinte futószalagon ítélik el a fogságba esett külföldi – többek között brit – dzsihadistákat.

A Daily Mail megszólaltatta Abdul Sattar Beraqdar iraki bírót, aki megerősítette a lap információit, miszerint már több brit állampolgárt kivégeztek az Iszlám Állam harcosaiként elkövetett bűneikért, valamint számos brit állampolgárságú dzsihadista bűnelkövető kivégzése várható még Irakban. Beraqdar az első, aki elismerte azt, amid eddig csak sejteni lehetett, hogy brit állampolgárságú dzsihadistákat tartanak fogva és végeznek ki Irakban. Arról, hogy mennyien lehetnek, illetve mennyien végezték hóhérkézen, nincs hivatalos információ.

A beszámoló szerint Irakban nem bánnak kesztyűs kézzel az Iszlám Állam csatatereken elfogott külföldi katonáival, 10-15 percig tartanak a rendre halálos ítélettel végződő tárgyalásaik. Ennek egyik oka, hogy Iraknak nincs elegendő forrása arra, hogy börtönben tartsa az elítélteket. A Daily Mail stábját be is engedték az egyik tárgyalási napra, ahol három óra alatt kilenc gyanúsítottat ítéltek halálra. A nyilatkozó bíró szerint ezzel az iraki hatóságok szívességet tesznek Nagy-Britanniának, mert megakadályozzák, hogy az országba visszatérve újabb terrorcselekményeket követhessenek el.

Az Irakban halálra ítélt szélsőségesek és külföldi dzsihadisták számáról nincsenek pontos számok. A Daily Mail úgy tudja, hogy csak áprilisban több mint 300 külföldi állampolgárságú személyt – köztük 100 külföldi nőt – ítéltek halálra az iraki hatóságok az Iszlám Állammal való együttműködés miatt.

PestiSracok facebook image

forrás: 888.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.