Pesti Srácok

Szocialista nyomásra népszavazás lesz Macedónia névváltoztatása ügyében

Szocialista nyomásra népszavazás lesz Macedónia névváltoztatása ügyében

A macedón parlament hétfőn elfogadta, hogy szeptember 30-ára írjanak ki népszavazást az ország nevének Macedóniáról Észak-Macedóniára történő megváltoztatásáról, valamint az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásról - közölte a helyi sajtó.

A 120 fős parlamentben 68 képviselő szavazott a referendum kiírása mellett. A népszavazásra bocsátandó kérdés úgy szól: "Támogatja-e Ön az EU- és NATO-tagságot, és elfogadja-e a Macedón Köztársaság és Görögország közötti megállapodást a névváltoztatásról?"

Az ülésen nem vettek részt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) képviselői, akik alkotmányellenesnek tartják az egyezményt, mert az szerintük "semmibe veszi a macedónok nemzeti identitását".

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Görögországgal. Macedónia azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, amikor minden hivatalos intézkedést megtettek a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.

PestiSracok facebook image

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. A névváltoztatást követően a nyugat-balkáni országot Észak-Macedóniának fogják hívni.

A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere június 17-én írta alá. Gjorge Ivanov államfő azonban azonnal kijelentette: elfogadhatatlannak tartja az egyezményt, ezért nem fogja azt aláírásával jogerőre emelni.

Erre reagálva Zoran Zaev miniszterelnök azt mondta, hogy amennyiben a parlament elfogadja az ország nevének Észak-Macedóniára történő megváltoztatására vonatkozó, Görögországgal kötött egyezményt, majd azt az ősszel rendezendő népszavazás is megerősíti, és Gjorge Ivanov államfő - ígéretéhez híven - mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását. Zoran Zaev akkor azt is bejelentette, amennyiben a népszavazás megbukik, lemond tisztségéről.

Forrás: MTI; Fotó: AP

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)