Pesti Srácok

Újabb román provokáció – a terrorizmus vádjával elítélt székelyeket fokozottan védett börtönbe szállítják

Újabb román provokáció – a terrorizmus vádjával elítélt székelyeket fokozottan védett börtönbe szállítják

A dél-romániai Margineniben működő, fokozottan védett börtönbe viszik át a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi és erdélyi szervezetének vezetőjét - jelentette be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Beke Csilla, Beke István felesége.

Az asszony tájékoztatása szerint a székelyföldi elítélteket erről szerdán tájékoztatták a feketehalmi börtönben. A margineni-i börtönben - a honlapján közölt adatok szerint - a tíz évnél hosszabb büntetést töltő elítélteket tartják fogva. Beke Csilla a férje kijelentését idézte:

Hozzátette: kegyelmet nem kérnek, mert tudják, hogy semmi olyat nem követett el, ami miatt elítélték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.

PestiSracok facebook image

A sajtótájékoztatón Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója kijelentette: három síkon következnek lépések az elítélt kézdivásárhelyiek ügyében. Egyfelől az ítélet és indoklása hivatalos kiközlése után Romániában nyújtanak be az ügyvédek jogorvoslati kérelmet a legfelsőbb bírósághoz. Ezzel párhuzamosan a jogvédő intézet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Csóti György úgy vélte, jó esély van a strasbourgi jogorvoslatra, arra, hogy az emberi jogok bírósága megbírságolja Romániát és perújrafelvételt rendeljen el. Ezt azzal támasztotta alá, hogy ebben az esetben az eljárás kifogásolható. Példátlannak tartotta, hogy a román legfelsőbb bíróság úgy hozott jogerős ítéletet a Beke-Szőcs-perben, hogy bizonyítékok nélkül átminősítette a vádat, és nem adta meg a vádlottaknak az átminősített vádak elleni védekezés lehetőségét.

Csóti György politikai lépéseket is kilátásba helyezett. Elmondta: arra kérték a magyar kormányt, hogy minden lehetséges politikai eszközt használjon fel annak érdekében, hogy engedjék az elítélteket szabadon, vagy - ha ez nem lehetséges - tartsák házi őrizetben őket addig, amíg minden jogorvoslati lehetőség ki nem merül.

- jelentette ki Nicolae Ceausescu néhai román kommunista diktátorra utalva. Hozzátette, hogy megítélése szerint koncepciós per zajlott Beke István és Szőcs Zoltán ellen.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: közel húszezren írták alá eddig azt a petíciót, amelyet Beke István és Szőcs Zoltán ügyében indítottak. Úgy vélte: az ítélet által nemcsak az elítéltek, hanem az egész magyar közösség ellen "hajtóvadászat" indult. Tőkés szerint az elítéltek kiszabadítására irányuló lépések összehangolására van szükség, és azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a tiltakozás jeléül a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) fel kellene bontaniuk a román kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési szerződést.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke úgy vélte, a román állam az ítélet révén az egész magyarságnak üzenni kívánt, azt jelezve, hogy aki az autonómiáért, a nyelvi jogokért, az egyházi intézményekért fellép, válaszlépésekre számíthat. Lomnici azt tartotta a legsürgetőbb feladatnak, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsák a kérdésre.

A sajtótájékoztatóval egy időben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet sátrában a Kárpát-medence magyarsága jogvédelmének a politikai, civil, és bírósági szintjeiről hangzottak el előadások.

Beke Istvánt, a HVIM kézdivásárhelyi elnökét és Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi szervezetének vezetőjét öt-öt éves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és az előbbi lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

Forrás: MTI; Fotó: szekelyhon.ro

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)