A török elnök szerint Washington fenyegetőzése egyik félnek sem kedvez

Erdogan hangsúlyozta, hogy nem illő ez a fenyegetőző hangvétel azzal a Törökországgal szemben, amely még mindig a legmagasabb szinten működik együtt a NATO-val. Brunson perére vonatkozóan kijelentette, hogy a török igazságszolgáltatás független, és Ankara ezzel kapcsolatban nem hajlandó kompromisszumot kötni. Brunsont a 2016-os török puccskísérletet követően tartóztatták le Izmirben, ahol egy kis protestáns templom prédikátora volt. A vád szerint az évtizedek óta Törökországban élő lelkész támogatja az összeesküvésért felelőssé tett nemzetközi gülenista mozgalmat - amelynek az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok a vezetője -, továbbá a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és kémtevékenységet folytatott az Egyesült Államok javára. Ugyan a PKK-t Ankara mellett Washington is terrorszervezetnek tartja, Törökország a Gülen-hálózatot is annak tekinti. Brunson tagadta az ellene felhozott vádakat. Erdogan szerdán leszögezte: Törökországnak a legkisebb gondja sincs a vallási kisebbségekkel, de az Egyesült Államokban a konzervatív keresztény és a cionista mentalitás összetartása elfogadhatatlan Ankara számára. Brunson ügye régóta terheli az amerikai-török viszonyt, de viszály csak azután robbant ki Törökország és az Egyesült Államok között, hogy a több, mint másfél éve előzetesben ülő Brunsont múlt szerdán egészségügyi gondokra hivatkozva házi őrizetbe helyezték. Trump és Mike Pence amerikai alelnök múlt csütörtökön szankciókkal fenyegette meg Ankarát az amerikai lelkipásztor fogvatartása miatt. A török vezetés a stratégiai partnerségre hivatkozva többször határozottan elutasította és tiszteletlennek minősítette a washingtoni nyilatkozatokat.

Az Egyesült Államok képviselőháza múlt héten elfogadott egy törvényjavaslatot, amely felhatalmazná Donald Trump amerikai elnököt arra, hogy szankciókat alkalmazzon azon országokkal szemben, amelyek Moszkvától és Washingtontól egyaránt fegyvert vagy harcászati eszközt akarnak vásárolni. A javaslatot még a szenátusnak és magának Trumpnak is jóvá kell hagynia. Miközben Oroszországtól vásárol Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereket, Törökország összesen több, mint 100 darabot akar beszerezni az amerikai F-35-ös vadászgépekből is. Erdogan szerdán egyúttal jelezte: Mevlüt Cavusoglu török és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a múlt heti telefonbeszélgetést követően személyesen is egyeztet Brunson ügyéről szerdán Szingapúrban a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéhez (ASEAN) tartozó országok külügyminiszteri találkozóján. Brunson perében a következő tárgyalást csak október 12-én tartják. A török elnök szerdán később a közép-törökországi Sivas tartományban egy temetésen vett részt. Törökországban széles körű közfelháborodást váltott ki, hogy kedden a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Hakkari tartományban a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatistái távirányítású pokolgéppel felrobbantottak egy úton haladó autót, amelyben egy 25 éves nő és 11 hónapos csecsemője utazott. A nő a Hakkariban katonai szolgálatot teljesítő férjét látogatta meg és gyermekével már hazafelé tartott. Miután a búcsúztatón a tömeg halálbüntetést követelt, Erdogan - ahogy azt korábban többször hangoztatta - felszólalásában leszögezte: ha az ügy a parlament elé kerül és a törvényhozás megszavazza, ő jóvá fogja hagyni. A gyilkosok pontosan ugyanúgy fognak megfizetni tettükért - mondta, majd az Európai Uniónak címezve szavait hozzátette, hogy "mondhat Hans vagy George akármit is, mi arra nem hallgatunk". Erdogan a válán vitte a fiatal nő koporsóját az utolsó úton. Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból.

Forrás:MTI, Fotó:MTI