Pesti Srácok

Életbe lépett Dániában a "burkatörvény"

Életbe lépett Dániában a "burkatörvény"

Szerdán életbe lépett Dániában a "burkatörvényként" emlegetett, az arcot eltakaró ruhadarabok viseletét tiltó jogszabály, mely heves vitát váltott ki támogatói és ellenzői között.

A Venstre liberális kormánypárt képviselője, Marcus Knuth súlyosan elnyomó jellegűnek tartja a konzervatív muszlim nők által viselt ruházatot. Sasha Andersen politikai aktivista szerint azonban a jogszabály diszkriminatív egy kisebbséggel szemben. A törvény támogatói és az ellene tiltakozók is felvonulást terveznek. A rendőrség elmondta, hogy a tiltakozáson az arcukat teljesen eltakaró demonstrálókat nem büntetik, mert tettük szabad véleménynyilvánításnak minősül. Ugyanakkor büntetésben részesíthetők mindazok, akik a gyülekezésre tartva, már útközben elfedik az arcukat. Claus Oxfeldt, a dán rendőrségi szakszervezetek elnöke szerint az irányelvek nem kellően kidolgozottak. A szakszervezetek és a rendőrség szeptemberben ül össze, hogy megvitassák a tilalom első hónapjának tapasztalatait - ismertette. A jobbközép kormánykoalíció, amely az elmúlt években szigorította a menedékjoggal és bevándorlással kapcsolatos jogszabályokat, tavaly nyújtotta be a törvényjavaslatot, melyet a dán törvényhozók idén májusban fogadtak el.

Ausztriában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Bulgáriában már van hasonló törvény érvényben. Dániában 2010 januárjában a liberális-konzervatív dán kormány már döntött a burka és a nikáb viselésének korlátozásáról a közterületeken, de az iskolákra, a közigazgatásra és a vállalatokra bízta e muzulmán női viseletre vonatkozó szabályozást. A most életbe lépett törvény kivételt tesz azokra az esetekre, amikor valaki egy felismerhető célból visel az arcát elfedő ruhadarabot, ilyen például a hideg időben viselt símaszk, vagy a dán közlekedési szabályok által a motorbiciklizéshez előírt bukósisak. Az első alkalommal kiszabható bírság ezer korona (43 ezer forint), de a többszöri szabálysértők akár 10 ezer koronás (430 ezer forint) pénzbírsággal, vagy hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők. Továbbá, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít az arca elfedésére, arra pénzbírságot, de akár két év börtönbüntetést is kiszabhatnak. A burka tetőtől talpig fedi a testet, és még a szem előtti rést is háló takarja, a nikáb pedig a teljes arcot eltakaró kendő, amelyet a muzulmán nők a földig érő köpenyük fölé húznak a fejükre. Egy 2010-ben készült jelentés kétszázra becsülte azoknak a nőknek a számát az 5,7 millió lakosú Dániában, akik az arcukat teljesen eltakaró kendőt viselnek. 2016-ban a dán parlament egy olyan törvényt is megszavazott, mely a menedékkérőket az értékeik - például ékszerek, arany stb. - beszolgáltatására kötelezi, hogy ezzel járuljanak hozzá az ott tartózkodásuk költségeihez.

PestiSracok facebook image

Forrás:MTI, Fotó:MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)