Pesti Srácok

Életbe lépett Dániában a "burkatörvény"

Életbe lépett Dániában a "burkatörvény"

Szerdán életbe lépett Dániában a "burkatörvényként" emlegetett, az arcot eltakaró ruhadarabok viseletét tiltó jogszabály, mely heves vitát váltott ki támogatói és ellenzői között.

A Venstre liberális kormánypárt képviselője, Marcus Knuth súlyosan elnyomó jellegűnek tartja a konzervatív muszlim nők által viselt ruházatot. Sasha Andersen politikai aktivista szerint azonban a jogszabály diszkriminatív egy kisebbséggel szemben. A törvény támogatói és az ellene tiltakozók is felvonulást terveznek. A rendőrség elmondta, hogy a tiltakozáson az arcukat teljesen eltakaró demonstrálókat nem büntetik, mert tettük szabad véleménynyilvánításnak minősül. Ugyanakkor büntetésben részesíthetők mindazok, akik a gyülekezésre tartva, már útközben elfedik az arcukat. Claus Oxfeldt, a dán rendőrségi szakszervezetek elnöke szerint az irányelvek nem kellően kidolgozottak. A szakszervezetek és a rendőrség szeptemberben ül össze, hogy megvitassák a tilalom első hónapjának tapasztalatait - ismertette. A jobbközép kormánykoalíció, amely az elmúlt években szigorította a menedékjoggal és bevándorlással kapcsolatos jogszabályokat, tavaly nyújtotta be a törvényjavaslatot, melyet a dán törvényhozók idén májusban fogadtak el.

Ausztriában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Bulgáriában már van hasonló törvény érvényben. Dániában 2010 januárjában a liberális-konzervatív dán kormány már döntött a burka és a nikáb viselésének korlátozásáról a közterületeken, de az iskolákra, a közigazgatásra és a vállalatokra bízta e muzulmán női viseletre vonatkozó szabályozást. A most életbe lépett törvény kivételt tesz azokra az esetekre, amikor valaki egy felismerhető célból visel az arcát elfedő ruhadarabot, ilyen például a hideg időben viselt símaszk, vagy a dán közlekedési szabályok által a motorbiciklizéshez előírt bukósisak. Az első alkalommal kiszabható bírság ezer korona (43 ezer forint), de a többszöri szabálysértők akár 10 ezer koronás (430 ezer forint) pénzbírsággal, vagy hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők. Továbbá, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít az arca elfedésére, arra pénzbírságot, de akár két év börtönbüntetést is kiszabhatnak. A burka tetőtől talpig fedi a testet, és még a szem előtti rést is háló takarja, a nikáb pedig a teljes arcot eltakaró kendő, amelyet a muzulmán nők a földig érő köpenyük fölé húznak a fejükre. Egy 2010-ben készült jelentés kétszázra becsülte azoknak a nőknek a számát az 5,7 millió lakosú Dániában, akik az arcukat teljesen eltakaró kendőt viselnek. 2016-ban a dán parlament egy olyan törvényt is megszavazott, mely a menedékkérőket az értékeik - például ékszerek, arany stb. - beszolgáltatására kötelezi, hogy ezzel járuljanak hozzá az ott tartózkodásuk költségeihez.

PestiSracok facebook image

Forrás:MTI, Fotó:MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.