John McCain halála véget vethet az amerikai beavatkozási politika korszakának
Sen. John McCain, R-Ariz., speaks to LULAC on Tuesday, July 8, 2008 in Washington. (WDCPIX.COM/Lauren Victoria Burke)
John McCain arizonai szenátor halálával véget érhet az amerikai beavatkozási politika korszaka - vélekedett legújabb, kedden nyilvánosságra került írásában Pat Buchanan konzervatív politikai elemző, Richard Nixon, Gerald Ford és Ronald Reagan elnökök volt tanácsadója.
John McCain háborús héja volt és erre büszke is volt. De 2006-ban a kongresszus mindkét házában a Republikánus Párt vereségét eredményezték azok a háborúk, amelyeket támogatott. 2008-ban pedig, amikor elnökjelöltként az ő neve szerepelt a szavazócédulán, ezek a háborúk az elnökségébe kerültek
- állapította meg elemzésében Buchanan.
A tekintélyes konzervatív szerző állítása szerint az amerikai intervenciós politika hívei most vezető nélkül maradtak. Felidézte, hogy McCain támogatta George W. Bush politikáját Irak lerohanására, majd - már Barack Obama elnöksége idején - Észak-Szíriába utazott, hogy támogassa a Bassár el-Aszad szíriai elnök megdöntését célul kitűző lázadókat és azt a felkelést, amely hét esztendeig tartó polgárháborúhoz és - mint Buchanan fogalmazott - "korunk egyik legnagyobb humanitárius katasztrófájához" vezetett.
Az elemzés felidézte azt is, hogy amikor Georgia 2008-ban megtámadta Dél-Oszétiát, de az orosz hadsereg kiűzte onnan, McCain szenátor kijelentette: most mindannyian georgiaiak vagyunk, sőt, katonai beavatkozást sürgetett. "Bushnak akkorra elege lett a demokráciáért folytatott neokonzervatív keresztes hadjáratból" - fogalmazott Buchanan.
A néhai szenátor - mint emlékeztetett - támogatta a NATO kelet-európai és baltikumi kiterjesztését, ott volt Kijevben a Majdan téren Viktor Janukovics oroszbarát ukrán elnök rendszerének megdöntésekor, támogatta az oroszbarát lázadók ellen harcoló ukrán hadsereg felfegyverzését, és a szintén humanitárius katasztrófával járó szaúdi beavatkozást Jemenben.
2016-ban azonban a republikánus többség hátat fordított McCain szenátornak - és barátjának, a dél-karolinai Lindsey Graham republikánus szenátornak -, és Donald Trumpot választotta elnökjelöltjéül, aki azt hangoztatta, hogy boldogulni szeretne Oroszországgal és kiszabadítaná Amerikát a háborúkból
- írta Buchanan.
A szerző ugyanakkor megjegyezte: az amerikai beavatkozási politika mégsem teljesen a múlté. Példaként Afganisztánt, Szíriát, Líbiát és Jement hozta fel, s azt, hogy Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumot küldött Iránnak, Észak-Koreával pedig Washington azt közölte, hogy vagy végrehajtja az atomfegyver-mentesítést, vagy akár katonai akcióval is számolnia kell, és az amerikai kormányzat konfrontálódik Pekinggel is.
Buchanan elemzésében nem tett említést arról, hogy John McCain, akit a vietnami háborúban vetettek be és több, mint öt évet töltött fogságban, az 1990-es években támogatta a Vietnamban eltűnt katonák felkutatását és az ázsiai országgal való kapcsolatok normalizálását.
Forrás: MTI; Vezető kép: EPA
