Pesti Srácok

Rekordösszegeket kaszál a VÉDA, miközben egyre több a baleset

Rekordösszegeket kaszál a VÉDA, miközben egyre több a baleset

Ötvenhat százalékkal több gyorshajtásos bírságot szórt szét az autósok között a rendőrség az első fél évben, mint egy évvel korábban, miközben a szupertraffipaxnak hívott VÉDA-rendszer készülékei rendszeresen elromlanak. Sebességtúllépés miatt az idei év első hat hónapjában összesen több, mint 8,5 milliárd forintnyi közigazgatási bírságot szabott ki a rendőrség a közlekedőkre, ami harminc százalékos emelkedés a tavalyi adatokhoz képest – közölte a Vezess.hu kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A hatóság hivatalos álláspontja az, hogy a gyorshajtás a közúti balesetek legfőbb oka, utóbbiak száma azonban mégis egyenes arányban emelkedik a gigabírságokéval.

Az ORFK a közlekedési szakportálnak kiadott adatai szerint a bírságok száma még ennél is nagyobb mértékben, csaknem ötvenhat százalékkal ugrott meg egy év alatt. Az idei év első felében több, mint háromszázezer csekket küldtek ki a gyorshajtó autósoknak, ez a szám tavaly kétszázezer alatt maradt. A rekordokat halmozó bírságcunami annak ellenére sem csillapodik, hogy közben a megjelenésükkor szupertraffipaxoknak hívott készülékek eléggé megbízhatatlannak tűnnek. Az utak fölé szerelt, VÉDA nevű sebességmérőket száznyolcvan alkalommal kellett már javítani fél év alatt, míg a mobil készülékeket hetvenkétszer. A Vezess.hu felhívta a figyelmet, hogy nem az idő múlásával romlanak el egyre többször a sebességmérők, bő két évvel ezelőtti munkába állásuk óta folyamatosak a meghibásodások: tavaly a változtatható helyű eszközöket 406-szor, a fix telepítésűeket pedig 398-szor kellett javítani, két esztendeje a mobil sebességmérőket 307-szer, az utak fölé szerelt traffikat pedig százkilencvenszer. A rendőrség közlése szerint volt rá példa, hogy meghibásodás miatt három hétre kiesett egy készülék a javítás érdekében, ráadásul az autósok is megérezték a készülék bütykölését, mivel közúti forgalomterelést kellett előzetesen megrendelni a javítás érdekében.

Hiába a rekordmennyiségű bírság, inkább emelkedik a balesetek száma

A rendőrség álláspontja évek óta töretlen abban, hogy a közúti balesetek legfőbb oka a gyorshajtás, és ez volt a VÉDA-rendszer bevezetésének egyik legfőbb indoka is. Logikus lenne, hogy az egyre több bírság miatt a közlekedők óvatosabbakká válnak, ennek azonban épp az ORFK hivatalos kimutatása mond ellent, mivel az idei év első felében, a csekkek megszaporodásával egy időben döntött csúcsot a sérüléses balesetek száma. Az országban autózva rengeteg helyen tapasztalható, hogy kifejezetten veszélyes útszakaszok, kereszteződések környékén nemhogy VÉDA nincs, de még csak megfelelő tájékoztatás, figyelmeztető táblák sem, ugyanakkor jól belátható, semmivel nem veszélyeztetett szakaszokon egymás után röviddel több traffipax is figyeli a forgalmat. Laikusként nehéz arra is magyarázatot találni, hogy a százharmincas tempót megengedő autópályán miért kell kirakni közvetlenül a VÉDA tövébe egy százas korlátozó táblát olyan helyen, ahol még felhajtó szakasz sincs, mindenesetre valamiféle támpontot ad ahhoz, hogy miképp jött össze a 8,5 milliárdos bírságösszeg fél év alatt, amikor még a magyarok nagy része el sem indult nyaralására, vagy a családi kirándulásokra. Az autósok tapasztalatai szerint a VÉDA-állomások beállításai sem lehetnek egységesek; van, ahol már a megengedett sebesség felett egy-két kilométeres tempót kijeleznek, van azonban olyan autópályaszakasz, ahol százhatvan fölé kell gyorsítani a szabályszegéshez. Gondok nemcsak a sebességmérésekkel, hanem az egyéb beállításokkal is lehetnek egyes helyszíneken, példa erre annak a nőnek az esete, aki a rendőrség szerint nem is az úton, hanem a szántóföldön száguldozott családja autójával a VÉDA adatai alapján.

PestiSracok facebook image

Forrás: Vezess.hu/PS; Fotó: PS

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.