Pesti Srácok

Semjén Zsolt: Mindenkinek be kell kapcsolódnia a nemzetépítésbe

Semjén Zsolt: Mindenkinek be kell kapcsolódnia a nemzetépítésbe

Akkor vagyunk hűségesek Szent István örökségéhez, ha az ország- és nemzetépítésbe mindenki bekapcsolódik a maga helyén - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, a Külhoni Magyarságért díjak átadásán az Országházban.

Semjén Zsolt kiemelte, hogy a kormány megtette, ami a feladata, biztosította a szervezeti, közjogi és anyagi hátteret, soha ekkora támogatást nem kapott még a külhoni magyarság, mint most. A kormány mindent biztosít a magyar identitás megőrzéséhez, hogy mindenki Szent István államának tagja lehessen, függetlenül attól, hol él a világban - fogalmazott. Úgy vélte, mindez azonban csak keret, ebből még nem lesz élet, mert akkor telik meg ez a keret magyar élettel, ha olyan szervezetek, emberek vannak a külhonban, mint a mostani díjazottak, akik élettel tudják megtölteni a létező struktúrákat.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette: István szent király, államalapító király, de a legpontosabb jelző az országépítő. Szent István materiális értelemben is országot épített: templomokat, falvakat, városokat építtetett, de építette az országot a közigazgatás, az államszervezés szempontjából, megteremtette a keresztény magyar államiságot, az egyházszervezetet - sorolta. Hangsúlyozta, hogy Szent István szellemi kisugárzása a mai napig egyben tartja a magyar nemzetet. Akkor vagyunk hűségesek az örökségéhez, ha ebbe az ország- és nemzetépítésbe mindenki bekapcsolódik a maga helyén; a kormányban, a parlamentben, az önkormányzatban, a tanári katedrán, az orvosi rendelőben, a földeken, a családban, ugyanis ez mind országépítés - magyarázta. Semjén Zsolt szerint különösen így van ez a külhoni magyarság szervezeteinek vonatkozásában. A díjazottak "a Szent Istváni nemzetépítés olyan őrhelyén vannak, ahol különös felelősség és teher van rajtuk", a határokon kívül a nemzet- és az országépítés a feladatuk - közölte.

Megjegyezte, hogy a történelem viharai hozták, hogy a magyarság egy jelentős része a határokon kívül él, nem azért lettünk világnemzet, mert az akartunk lenni, hanem mert ilyen volt a történelem. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Szent Istváni küldetés ma is aktuális, a díjazottak megértették ezt, és folytatva Szent István művét, építik a magyar közösséget. A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át. A Külhoni Magyarságért Díj alapításáról egy 2011-es miniszterelnöki rendelet döntött, amelynek értelmében a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személyeknek és szervezeteknek a miniszterelnök évente tíz díjat adományoz. A díjakat minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20-a alkalmával adják át. Idén díjat kapott Bíró Mária és Bíró Árpád, a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon vezetői, Furu Árpád építészmérnök, Horváth Emma, a Csáth Géza Művészetbaráti Kör alapítója és vezetője, Lőcsei József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége isztriai alapszervezete elnöke, Korpás Éva énekes, Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere, Maros megye önkormányzatának elnöke, Szomi Ilona tanár, Tófalvi Éva sportoló, valamint a Nyugat-Kanadai Magyar Néptánc Fesztivál, és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.