Pesti Srácok

Semjén Zsolt: Mindenkinek be kell kapcsolódnia a nemzetépítésbe

Semjén Zsolt: Mindenkinek be kell kapcsolódnia a nemzetépítésbe

Akkor vagyunk hűségesek Szent István örökségéhez, ha az ország- és nemzetépítésbe mindenki bekapcsolódik a maga helyén - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, a Külhoni Magyarságért díjak átadásán az Országházban.

Semjén Zsolt kiemelte, hogy a kormány megtette, ami a feladata, biztosította a szervezeti, közjogi és anyagi hátteret, soha ekkora támogatást nem kapott még a külhoni magyarság, mint most. A kormány mindent biztosít a magyar identitás megőrzéséhez, hogy mindenki Szent István államának tagja lehessen, függetlenül attól, hol él a világban - fogalmazott. Úgy vélte, mindez azonban csak keret, ebből még nem lesz élet, mert akkor telik meg ez a keret magyar élettel, ha olyan szervezetek, emberek vannak a külhonban, mint a mostani díjazottak, akik élettel tudják megtölteni a létező struktúrákat.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette: István szent király, államalapító király, de a legpontosabb jelző az országépítő. Szent István materiális értelemben is országot épített: templomokat, falvakat, városokat építtetett, de építette az országot a közigazgatás, az államszervezés szempontjából, megteremtette a keresztény magyar államiságot, az egyházszervezetet - sorolta. Hangsúlyozta, hogy Szent István szellemi kisugárzása a mai napig egyben tartja a magyar nemzetet. Akkor vagyunk hűségesek az örökségéhez, ha ebbe az ország- és nemzetépítésbe mindenki bekapcsolódik a maga helyén; a kormányban, a parlamentben, az önkormányzatban, a tanári katedrán, az orvosi rendelőben, a földeken, a családban, ugyanis ez mind országépítés - magyarázta. Semjén Zsolt szerint különösen így van ez a külhoni magyarság szervezeteinek vonatkozásában. A díjazottak "a Szent Istváni nemzetépítés olyan őrhelyén vannak, ahol különös felelősség és teher van rajtuk", a határokon kívül a nemzet- és az országépítés a feladatuk - közölte.

Megjegyezte, hogy a történelem viharai hozták, hogy a magyarság egy jelentős része a határokon kívül él, nem azért lettünk világnemzet, mert az akartunk lenni, hanem mert ilyen volt a történelem. A miniszterelnök-helyettes kijelentette: a Szent Istváni küldetés ma is aktuális, a díjazottak megértették ezt, és folytatva Szent István művét, építik a magyar közösséget. A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át. A Külhoni Magyarságért Díj alapításáról egy 2011-es miniszterelnöki rendelet döntött, amelynek értelmében a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személyeknek és szervezeteknek a miniszterelnök évente tíz díjat adományoz. A díjakat minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20-a alkalmával adják át. Idén díjat kapott Bíró Mária és Bíró Árpád, a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon vezetői, Furu Árpád építészmérnök, Horváth Emma, a Csáth Géza Művészetbaráti Kör alapítója és vezetője, Lőcsei József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége isztriai alapszervezete elnöke, Korpás Éva énekes, Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere, Maros megye önkormányzatának elnöke, Szomi Ilona tanár, Tófalvi Éva sportoló, valamint a Nyugat-Kanadai Magyar Néptánc Fesztivál, és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?