A macedón elnök nem vesz részt az ország nevének megváltoztatásáról rendezett népszavazáson
Nem vesz részt a Macedónia nevének megváltoztatására rendezett népszavazáson szeptember 30-án Gjorge Ivanov államfő. A köztársasági elnök vasárnap jelentette be, hogy ő már 27 évvel ezelőtt szavazott az országra vonatkozó népszavazáson. 1991. szeptember 8-án a macedónok arról határoztak, hogy függetlenné váljanak Jugoszláviától.
A jobboldali Gjorge Ivanov kijelentette: 27 évvel ezelőtt azt támogatta, hogy Macedónia önálló és független állam legyen. Mint mondta, a macedónok kétszer is bizalmat szavaztak neki, és megválasztásával azzal is megbízták, hogy ne engedélyezze a macedón alkotmány megváltoztatását, és "ne fogadjon el olyan javaslatokat, amelyek veszélyeztetnék a macedón nemzeti identitást, valamint a macedón nép, a macedón nyelv vagy a macedón életforma különlegességét".
Felhívta a figyelmet arra, hogy a macedón törvények értelmében senki sem vonható felelősségre azért, mert részt vett vagy nem vett részt egy népszavazáson. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) korábban bejelentette, hogy nem bojkottálja a népszavazást, szimpatizánsait pedig arra kérte, hogy szavazzanak lelkiismeretük szerint. Ennek ellenére Hrisztijan Mickoszki pártelnök vasárnap egy ellenzéki tüntetésen már úgy nyilatkozott, hogy nemmel kell voksolni jövő vasárnap, mert az ország nevének megváltoztatására vonatkozó macedón-görög megállapodás ellentétes a macedón nemzeti érdekekkel, de az államérdekekkel is.
Mickoszki "vadhúsnak" nevezte a névváltoztatásról szóló megállapodást, amelyet az egészséges szervezetbe helyeztek, és amely megfojtja a macedónokat, ha nem mondanak rá nemet. Szerinte ha megszavazzák a névváltoztatást, azzal Macedónia elveszíti nemzeti identitását, és egyben Görögország kezébe helyezi az ország európai jövőjét.
Ha a népszavazás zöld jelzést ad a Görögországgal kötött megállapodásnak, azzal egy időben gyakorlatilag piros jelzést ad a Macedónia függetlenségére vonatkozó 1991-es népszavazásnak
- fogalmazott az ellenzéki pártelnök.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás.
Macedónia és Görögország 27 év után júniusban egyezett meg abban, hogy Szkopje euroatlanti integrációjának folytatása érdekében a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának hívják majd. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
Az ország viszont csak azt követően válhat az Európai Unió és a NATO tagjává, hogy minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis a népszavazást követően az alkotmányt is az új névnek megfelelően kell módosítani, és a görög parlamentnek is ratifikálnia kell a júniusban megkötött görög-macedón egyezményt.
MTI; Fotó: MTI/AP/Boris Grdanoski
