Pesti Srácok

A németeknek még több migráns kell

A németeknek még több migráns kell

A németek többsége továbbra is hajlandó menekültek befogadására és úgy véli, hogy a menekültek gazdaságilag és kulturálisan is kedvező hatással vannak hazájukra, azonban a többség a befogadás korlátozását is fontosnak tartja - mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés.

Az integrációs és migrációs folyamatok tanulmányozására közhasznú alapítványok által létrehozott független tudományos tanácsadó testület (Sachverständigenrat deutscher Stiftungen für Integration und Migration - SVR) Integrációs barométer 2018 (Integrationsbarometer 2018) című kutatásának fő megállapítása szerint az integrációs - társadalmi beilleszkedési, befogadási - légkör továbbra is stabil Németországban.

A nem migránsok és migránsok együttélésének napi tapasztalatai sokkal jobbak, mint a politikai vitákból kibontakozó kép. Ez főleg azokra a vidékekre érvényes, amelyeken a "kulturális sokszínűség" a mindennapok része - áll a felmérés eredményeit összefoglaló közleményben, amely szerint az ország keleti részén, a volt NDK területén kevésbé jónak ítélik az együttélést, mint Nyugaton, ami mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy az úgynevezett migrációs hátterű - bevándorló vagy bevándorló családból származó - emberek alacsonyabb aránya miatt kevesebb a kapcsolat a született németek és a bevándorlók között.

Az előbbi csoportban - az úgynevezett nem migrációs hátterű, azaz németnek született emberek körében - az ország egészét tekintve 60,4 százalék egyetért azzal az állítással, hogy Németországnak továbbra is be kell fogadnia menekülteket, még akkor is, ha az Európai Unió összes többi tagországa elzárkózik a befogadástól. Ugyanakkor szintén többségi, 57,7 százalékos a támogatottsága annak a követelésnek, hogy be kell vezetni egy felső határt a befogadásban.

PestiSracok facebook image

A felmérés azt is kimutatta, hogy a született németek 70,6 százaléka szerint a menekültek hozzájárulnak hazájuk gazdasági fejlődéséhez, míg 28,7 százalék szerint a menekültek a jelenlegi létszámban veszélyt jelentenek Németország jólétére. A németországi lakosság valamennyi származási csoportját együttvéve szintén többségi vélemény, hogy a menekültek hosszabb távon Németország kulturális gazdagságát is növelik.

A migráció és a bűnözés összefüggésének heves politikai állásfoglalásokat ingerlő kérdését differenciáltan ítéli meg a német lakosság. A bevándorlást és a bevándorlókat általában véve, vagyis az utóbbi évtizedben érkezett migránsokat egy rétegként kezelve valamennyi származási csoportban kisebbségi, rendszerint 30 százalék alatti a támogatottsága annak a kijelentésnek, hogy a migráció miatt növekedik a bűnözés.

Az utóbbi években érkezett menekültekre vonatkoztatva viszont megosztottság mutatkozik. A nem migrációs hátterű lakosságban például 47,8 százalék egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a befogadott menekültek növelik a bűnözést, 52,2 százalék pedig nem ért egyet, míg az EU-s társállamokból érkezett bevándorlók körében pedig 55,3 százalék egyetért, 44,7 százalék nem ért egyet ezzel az állítással.

Az Integrációs barométer 2018 kutatásban 9298 embert kérdeztek meg 2017 júliusa és 2018 januárja között. A telefonos interjúkat német, angol, török, orosz, perzsa és arab nyelven készítették. Az adatok a lakosság 15 éven feletti részére, a nem migrációs és a migrációs hátterű csoportok egészére nézve reprezentatívak.

Az SVR 2008-ban alakult meg, a többi között a Volkswagen, a Bosch, a Bertelsmann és a Vodafone németországi közhasznú alapítványának támogatásával készít elemzéseket az integráció és a migráció témájában.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.