A részvételi arányon múlik a macedón névváltoztatási népszavazás sikere – a többség az igen mellett áll
A közvélemény-kutatások szerint a macedónok többsége támogatja az ország nevének megváltoztatására vonatkozó javaslatot, és igennel fog szavazni a szeptember 30-i népszavazáson, így a szkopjei kormány most azért küzd, hogy a voksolás érvényes legyen, vagyis a választásra jogosultak legalább 50 százaléka az urnák elé vonuljon.
Miután a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) bejelentette, hogy nem bojkottálja a népszavazást, szimpatizánsait pedig arra kérte, hogy szavazzanak lelkiismeretük szerint, a szkopjei sajtó úgy véli, a legtöbb macedón állampolgár támogatni fogja az ország nevének megváltoztatására vonatkozó népszavazást.
Ahhoz, hogy a nem ügydöntő referendum érvényes legyen, az 1,8 millió választásra jogosult macedón felének szavaznia kell. Amennyiben valamivel több, mint 900 ezren az urnák elé járulnak, voltaképpen minden akadály elhárul az elől, hogy a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának hívják. Zoran Zaev miniszterelnök hangot is adott várakozásának: azt mondta, nem pusztán azt szeretné elérni, hogy a többség igennel szavazzon, mert szerinte ezt már elérte, és biztos abban, hogy a macedónok a névváltoztatás mellett teszik le voksukat, hanem azt, hogy a részvételi arány meghaladja az 50 százalékot.
A szociáldemokrata kormány kezdeményezését az utóbbi hetekben a világ vezető politikusai is támogatták, az igennel szavazásra ösztönözte a macedónokat Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellár, de Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és James Mattis amerikai védelmi miniszter is. Macedónia és Görögország 27 év után júniusban egyezett meg abban, hogy Szkopje euroatlanti integrációjának folytatása érdekében a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának hívják majd.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
Az ország viszont csak azt követően válhat az Európai Unió és a NATO tagjává, hogy minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis a népszavazást követően az alkotmányt is az új névnek megfelelően kell módosítani, és a görög parlamentnek is ratifikálnia kell a júniusban megkötött görög-macedón egyezményt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
