Pesti Srácok

Hiába a Sargentini-jelentés, a magyarok kétharmada támogatja a kormány migrációs politikáját

Hiába a Sargentini-jelentés, a magyarok kétharmada támogatja a kormány migrációs politikáját

Hiába fogadta el az Európai Parlament a héten a Sargentini-jelentést, a magyar választók kétharmados többsége továbbra is támogatja a kormány migrációs politikáját - derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásából.

A lap szombati száma szerint a 2015. szeptember 15-én létesített határzár felállításának harmadik évfordulóján hat és fél millió magyar jó döntésnek tartja a kerítést, a kvótákat pedig még ennél is többen utasítják el. A Nézőpont Intézet felmérése kimutatta, hogy a kormány migrációs politikájának támogatottsága három éve kiemelkedően magas szinten stabilizálódott, a 2016-os népszavazási kérdést illetően még mindig egységesnek mondható a választókorú magyar népesség álláspontja.

A megkérdezettek 86 százaléka nem támogatja, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül telepítsen be Magyarországra nem magyar állampolgárságú személyeket, ellenkező véleményen mindössze 7 százalék van. A kvótaellenesek aránya állandó, a referendum óta folyamatosan 80 százalék felett van.

A kutatás szerint a menekültek kötelező betelepítésének támogatottsága Budapesten 14 százalék, azonban minden más társadalmi csoportban - a nemet, az életkort, az iskolai végzettséget és a településtípust vizsgálva - egytized alatt marad a kvóták támogatóinak hányada. A három éve álló határkerítés felépítésével a megkérdezettek 56 százaléka teljes mértékben, 26 százaléka pedig inkább egyetért, tehát 82 százalék a kormánnyal azonos álláspontot képvisel a felmérés alapján.

PestiSracok facebook image

- írta a lap.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.