Pesti Srácok

Hollandiának is elege lett a muszlim no-go zónákból

Hollandiának is elege lett a muszlim no-go zónákból

Egyre több európai állam próbálkozik a párhuzamos társadalmak felszámolásával, most épp a liberális Hollandiában fogalmazódott meg a muszlim gettók felszámolásának ötlete – írta szombati számában a Magyar Idők.

Már a holland parlament új ülésszakának kezdetén heves vitát generált a migráció kérdése: Klaas Dijkhoff, a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője ugyanis a dánokéhoz hasonló gettótörvény elkészítését szorgalmazta. A Mark Rutte miniszterelnök vezette, jobbközép-liberális VVD politikusa szerint az államvezetés egysze­rűen nem hunyhat szemet afelett, hogy Hollandiának akadnak olyan részei, ahol nem a hazai értékek dominálnak, és a gettósodott területeken legalább kétszer olyan súlyos büntetőintézkedéseket vezetne be. Dijkhoff elsősorban a bevándorlók lakta, magas munkanélküliségi és alacsony iskolázottsági mutatókkal jellemezhető negyedeket említette elrettentő példaként. A terv szerint a problémás területeken nemcsak súlyosabb bírságot kapnának a bevándorlók, de arra is köteleznék őket, hogy gyermekeiket a holland, illetve a demokratikus értékek elsajátítására neveljék. Bár a gettó szó súlyos tartalommal bír, az országunkban valóban vannak olyan párhuzamos társadalmak, ahol a férfiak nem engedik ki a házból a feleségüket, a gyermekek négyéves korukig egy szót sem beszélnek hollandul, a lányoknak pedig az apák választanak házastársat – idézte a holland Algemeen Dagblad lap a frakcióvezetőt, aki arról is beszélt: néha bizony kevésbé liberális eszközöket kell alkalmazni a kitűzött célok elérése érdekében.

A holland politikus kimondottan a dán példából indult ki: Koppenhága még május végén döntött róla, hogy 2030-ig gettómentessé teszi az országot, így a zömében bevándorlók lakta negyedekben hamarosan kötelező lesz a dán értékek, illetve a keresztény ünnepek ismerete. Amennyiben a szülők utóbbit nem teszik lehetővé a gyermekeiknek, a szociális juttatásoknak is búcsút mondhatnak. Dániában közel hatvanezren élhetnek muszlim gettókban, míg Hollandiában a konzervatív sajtó legalább negyven no-go zóna létezését feltételezi. A Benelux államban politikai akadálya is van a beharangozott gettótörvénynek: a hágai kormány ugyanis négypárti, és az azt alkotó liberálisok máris idiótaságnak bélyegezték az integrációs tervet. Kisebb meglepetésre a szintén kormánypárti kereszténydemokraták sem túl lelkesek: szerintük egész egyszerűen kivitelezhetetlen, hogy ugyanazt a bűncselekményt különböző városrészekben máshogy büntessék. A kritikusok egy része közben a holland történelem sötétebb időszakainak visszaköszönésével érvel. Az ötvenes években ugyanis megesett, hogy a holland gyarmatokról bevándoroltak integrációját a hatóságok rendszeres házlátogatásokkal ellenőrizték - emlékeztetett a Discover Society portál.

Forrás: Magyar Idők; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.