Juncker lendületben – szerinte Európa békés, a nacionalizmus viszont komoly veszély
Az Európai Uniónak még inkább szuverén szereplőként kell fellépnie a nemzetközi porondon; eljött az ideje annak, hogy a kontinens saját kezébe vegye a sorsát - jelentette ki szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy az EU szuverenitása a tagállamok szuverenitásából ered, nem lép annak helyébe. A nemzeti szuverenitás megosztása erőssebbé teszi az unió országait - mutatott rá.
Az európai szuverenitás soha nem mások ellen irányul, Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia. Európa soha nem válhat erődítménnyé, amely hátat fordít a világnak, a szenvedők világának
- mondta.
Ezzel összefüggésen Juncker leszögezte: meg kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét, hogy a közös valuta az új európai szuverenitás aktív eszközévé váljon. Abszurdnak nevezte, hogy Európa az energiaimportjának 80 százalékát amerikai dollárban fizeti, miközben a behozatal mindössze 2 százaléka érkezik az Egyesült Államokból.
Abszurd, hogy európai cégek dollárban vásárolnak európai repülőgépeket
- fogalmazott.
Hangsúlyozta: az EU a béke záloga a kontinensen, ezért nagyobb tiszteletet érdemel, nem szabad bemocskolni.
Örüljünk neki, hogy békés kontinensen élhetünk, olyan Európában, amely az uniónak köszönhetően békés
- mondta Jean-Claude Juncker.
Utasítsuk el azt a nacionalizmust, amely bűnösöket keres az együttélést lehetővé tévő megoldások helyett
- jelentette ki, majd hozzátette, hogy a
szűklátókörű nacionalizmus veszélyes és bénító, a hazafiság viszont erény.
Aláhúzta, hogy a patriotizmusnak két oldala van: nemzeti és európai, ugyanis lehet egyszerre szeretni a nemzetünket és Európát. Juncker beszélt arról is, hogy a helyzet egyes tagállamokban továbbra is rendkívüli aggodalommal tölti el a bizottságot; meg kell indítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást azon országok ellen, amelyekben a jogállamiság veszélybe került.
Teljes támogatásáról biztosította ezen vitákban Frans Timmermanst, a brüsszeli testület első alelnökét, akinek "tárcájához" a jogállamiság kérdése tartozik.
Kiemelte továbbá, hogy vissza kell térni a kompromisszumkeresés művészetéhez, az ugyanis "nem meggyőződéseink vagy értékeink feladását jelenti". Az elnök a migráció ügyére is kitért, azt hangoztatva, hogy az EU jóval nagyobb haladást ért el a helyzet kezelése terén, mint azt egyesek elismerik: az elmúlt években töredékére esett a menedékkérők száma. Mint mondta, a Földközi-tenger keleti térségében 97 százalékkal, míg a középső részén mintegy 80 százalékkal csökkent az érkezők száma, és az uniós erőfeszítések nyomán több ezer ember életét sikerült megmenteni.
Hozzátette, hogy a helyzet kezelését célzó hét bizottsági javaslat közül ötöt már elfogadtak, a tagállamok ugyanakkor még nem találták meg a megfelelő egyensúlyt a felelősség és a szolidaritás között. Ezért felszólította az EU soros osztrák elnökségét, hogy tegye meg a döntő lépést a tartós, kompromisszumos megoldás érdekében.
Emellett arra is felszólított, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozza meg döntéseit a tagországok kormányait tömörítő tanács, vagyis szűnjön meg a tagállamok vétójoga.
A volt luxemburgi kormányfő végezetül javaslatot tett az Európa és Afrika közötti beruházási és munkahelyteremtési partnerség létrehozására, amelynek nyomán várakozásai szerint már öt éven belül akár 10 millió munkahely jöhetne létre Afrikában.
Afrikának nem adományokra, hanem valódi és tisztességes partnerségre van szüksége
- szögezte le Juncker, rámutatva, ez az EU-nak is hasznára válna, mivel 2050-re Afrika lakossága eléri a 2,5 milliárdot.
Kiemelte: Afrika kereskedelmének 36 százalékát az EU-val bonyolítja le, miközben ez a szám Kína esetében 16, az Egyesült Államok esetében pedig 6 százalék, de ez még nem elég.
A számos afrikai országgal létrejött kereskedelmi egyezményeket egy kontinensek közötti szabadkereskedelmi megállapodássá kellene alakítani - vélekedett.
Ötéves elnöki mandátuma alatt ez volt Juncker negyedik - és egyben utolsó - évértékelő beszéde. Juncker arra kérte fel a brüsszeli testület minden főigazgatóját és tagállami képviseletvezetőjét, hogy írjon egy olyan mondatot a beszéd szövegébe, amelyet fontosnak tart.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
