Pesti Srácok

Máris megbukott az új szociáldemokrata svéd miniszterelnök

Máris megbukott az új szociáldemokrata svéd miniszterelnök

Nem szavazott bizalmat Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnöknek hétfőn a svéd törvényhozás többsége, így a kormányfő elvileg kénytelen távozni posztjáról, de az új kormány felállásáig továbbra is ő vezeti a kormányt.

A 349 fős parlamentben Löfvent 142 képviselő támogatta, és 204-en szavaztak ellene, köztük a teljes jobbközép blokk és a bevándorlásellenes Svéd Demokraták képviselői is.

Svédországban a parlamenti választások után a törvényhozásnak kötelező bizalmi szavazást tartania a kormányfő személyéről. A legutóbbi választásokon a Löfven vezette Szociáldemokrata Párt kapta ugyan a legtöbb voksot, de csak eggyel szerzett több mandátumot a jobbközép Szövetség nevű pártnál, és egyik politikai erőnek sincs abszolút többsége a törvényhozásban.

A napokban Andreas Norlén konzervatív házelnök tárgyalásokat kezd a pártvezetőkkel, hogy kiderítse, melyik jelöltnek van a legnagyobb esélye a kormányalakításra és a parlament támogatásának elnyerésére.

PestiSracok facebook image

A kialakult helyzetben kulcsszerepe van a radikális Svéd Demokratáknak, akik a jobbközép blokkot támogatták a bizalmi szavazás során. A konzervatív, a liberális, a centrista és a kereszténydemokrata pártból álló Szövetség vezetője, Ulf Kristersson azonban eddig kizárt bármiféle kormányalakítási célú együttműködést a populistákkal.

- hangsúlyozta Kristersson a képviselőknek a bizalmi szavazás előtt. Löfven leszavazását követően Kristersson javasolhat egy jobboldali alternatívát. A legnépszerűbb pártnak számító szociáldemokratákat vezető Löfven mindazonáltal jelezte: továbbra is az a célja, hogy kormányfőként szolgálhassa Svédországot, és bízik abban, hogy kormányképes többséggel rendelkező koalíciót tud alakítani.

A házelnöknek négy lehetősége van, hogy kormányképes többség alakuljon a parlamentben, s ha ez nem sikerül, új választást kell tartani. Elemzők szerint mindazonáltal az új voksolás nem változtatna érdemben az erőviszonyokon, ezért valószínűleg sikerül majd tető alá hozni valamilyen koalíciós megállapodást, bár ez hetekig is elhúzódhat.

Forrás: MTI; Vezető kép: Reuters

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.