Pesti Srácok

Orbán az EU-csúcs után – A Frontex egyetlen méter határt sem tudott megőrizni

Orbán az EU-csúcs után – A Frontex egyetlen méter határt sem tudott megőrizni

"Szép dolog a Frontex, de a Frontex életében még soha egyetlen méter határt sem védett meg, mi meg több száz kilométert" – jelentette ki Orbán Viktor a salzburgi EU-csúcsot követő sajtótájékoztatóján. Angela Merkel német kancellár arról beszélt, azok a tagállamok, amelyek nem akarnak átvenni menekülteket más tagállamoktól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez.

Sem az Európai Unióból tervezett brit kilépésről, sem az illegális migráció kérdésében nem született konkrét megállapodás az uniós állam- és kormányfők csütörtökön véget ért salzburgi informális csúcstalálkozóján - derült ki a tanácskozást követő első nyilatkozatokból. A kétnapos csúcs értékelések szerint főként a célok körvonalazását szolgálta.

Fő cél az Európába irányuló migráció megállítása

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy október közepén jön el az "igazság pillanata" az Egyesült Királyság kiválásáról szóló tárgyalásokban, akkor lesz majd döntés arról, hogy szükséges-e egy rendkívüli Brexit-ügyi csúcsértekezlet összehívása november közepén. Tusk közölte, a bennmaradó huszonhét tagállam vezetőinek ülésén egyetértés volt abban, hogy ugyan a jelenlegi brit javaslatoknak vannak pozitív elemei, de a kereskedelmi kapcsolatrendszerre vonatkozó tervezet "nem fog működni". Hangsúlyozta, hogy az október 18-19-i EU-csúcsig a lehető legnagyobb előrehaladást kell elérni, és ha szükség van rá, akkor össze lehet hívni a rendkívüli csúcstalálkozót a november 17-ei hétvégére a megállapodás "véglegesítése és formába öntése" érdekében.

PestiSracok facebook image

A találkozó másik fő napirendi pontjáról, a bevándorlásról szólva kiemelte, a vita azt mutatja, hogy nincsen egyetértés mindenben, de a fő célt illetően igen, ami az "Európába irányuló illegális migráció megállítása". A tanács elnöke rámutatott, arra kell fókuszálni, ami bizonyítottan működik, a külső határellenőrzés erősítésére és a harmadik országokkal való együttműködésre. Hozzáfűzte, megállapodtak, hogy februárban EU-Arab Liga csúcstalálkozót rendeznek.

Kurz Merkel szavait visszhangozta

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy alapvetően egyetértés van a tagországok között az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítéséről, noha az erre vonatkozó javaslat egyes elemeit illetően vannak még nézetkülönbségek. Az EU soros elnöke, Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy vélekedett, hogy mélyíteni kell az együttműködést az észak-afrikai országokkal, valamint továbbra is a határvédelemre kell koncentrálni. Jelezte, támogatja a Frontex megerősítését célzó javaslatot, néhány tagország azonban még tárgyalni akar bizonyos szuverenitási kérdésekről.

Angela Merkel német kancellár azt emelte ki, a tagországok vezetői egyetértenek abban, hogy az Európai Unió nem változtat álláspontján az uniós belső piac ügyeit illetően Nagy-Britannia unióból való kilépése esetén sem. Merkel szerint ki kell terjeszteni a Frontex és az annak keretében működő Európai Határ- és Partvédelmi Őrség mandátumát az észak-afrikai térségre is. Kijelentette, azok a tagállamok, amelyek nem akarnak átvenni menekülteket más tagállamoktól, azok pénzügyileg járulhatnának hozzá a más országokban okozott migrációs kiadások csökkentéséhez.

Meg kell egyezni az észak-afrikai országokkal

Emmanuel Macron francia elnök pedig úgy fogalmazott, hogy London javaslata jelenlegi formájában elfogadhatatlan. Aláhúzta, noha a belső piac tekintetében nincs kompromisszum, "nagyon kreatív módon el lehet érni", hogy az EU szoros és gyakorlati kereskedelmi kapcsolatokat építsen ki a jövőben Nagy-Britanniával. A migráció kérdésével kapcsolatban hangsúlyozta, a Törökországgal kötött szerződéshez hasonló egyezmény létrehozására van szükség az észak-afrikai országokkal is. Emmanuel Macron francia elnök véleménye szerint az Európai Unió soha nem fog olyan megállapodást elfogadni Nagy-Britannia unióból való kilépéséről, amely számára hátrányos, különösen a gazdasági kérdések tekintetében.

Theresa May brit miniszterelnök közölte, rövidesen új javaslattal áll elő az ír határ ügyében. A fő feladat annak megoldása, hogy Nagy-Britannia kilépése után is biztosítsák az áruk szabad mozgását Észak-Írország és az uniós tag Írország között. Kijelentette azt is, hogy az unió részéről nem volt olyan ellenjavaslat az ő felvetésére, amely elfogadható volna London számára.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök nem támogatta a Frontex mandátumának tervezett kiterjesztését, országa előnyösebbnek tartaná, ha a szükséges beruházásokkal inkább Afrikát segítenék. Conte szerint egy ilyen jellegű uniós szolgálat működése problémát jelent a nemzeti szuverenitás szempontjából. Elmondta, hogy a tanácskozáson ismét előterjesztette a menekültek tagországok közötti elosztásának tervét. Kijelentette, nem a helyes megoldás az, ha azok az országok, amelyek nem vesznek át menekülteket másoktól, anyagilag járulnának hozzá a többi tagállam migrációhoz kötődő kiadásaihoz.

Mindenki nevet Sargentinin

Orbán Viktor miniszterelnök Salzburgban újságírók előtt hangsúlyozta, "semmi szükség arra, hogy a Frontex védje helyettünk a magyar határt, nem beszélve a szuverenitás elvi kérdéseiről". A kormányfő úgy fogalmazott, "szép dolog a Frontex, de a Frontex életében még soha egyetlen méter határt sem védett meg, mi meg több száz kilométert". A Brexitet illetően kiemelte, Magyarország azok közé tartozik, akik szerint nem kellene megbüntetni a briteket. "Fair Brexitre és jó együttműködésre van szükség Nagy-Britannia és az EU között a jövőben" - fogalmazott. Egy arra vonatkozó kérdésre, hogy szóba kerül-e a Sargentini-jelentés az ülésen, azt mondta: "azon mindenki csak nevet".

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.