Pesti Srácok

Osztrák belügyminiszter: A külső határok védelme után kerülhet csak sor a bevándorlás legális csatornáinak kialakítására

Osztrák belügyminiszter: A külső határok védelme után kerülhet csak sor a bevándorlás legális csatornáinak kialakítására

Csakis a külső határok védelme után kerülhet sor a bevándorlás legális csatornáinak kialakítására - hangsúlyozta Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter csütörtökön. Kickl szerint most elsősorban az a fontos, hogy az Európai Unió lefektesse az illegális bevándorlás elleni küzdelem szabályait.

Az osztrák belügyminiszter rámutatott: jelenleg a külső határok hatékony védelme, az embercsempészet felszámolása és a migránsok hazatoloncolása a feladat. Ezek az első lépések. Sikerük esetén gondolkodhatunk a további teendőkről - adott hangot véleményének Kickl egy, a migrációról és a biztonságpolitikáról szóló uniós konferencián Bécsben.

A tárcavezető ezzel Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdai beszédére válaszolt. Juncker azt követelte, hogy az Európai Unió nyissa meg a bevándorlás legális csatornáit, mert a kontinensnek nagy szüksége van jól képzett szakemberekre.

A bécsi konferencián a prümi szerződést is kibővítették. A 2005 májusában, eredetileg hét tagállam - Belgium, Németország, Spanyolország, Luxemburg, Franciaország, Hollandia és Ausztria - által aláírt nemzetközi jogi dokumentum célja, hogy megkönnyítse a DNS-adatok és ujjlenyomatok cseréjét a határokon átnyúló bűnözés, a nemzetközi terrorizmus és a migráció elleni küzdelem jegyében. A megállapodáshoz újonnan csatlakozott Albánia, Szerbia, Macedónia, Montenegró és Moldova.

PestiSracok facebook image

A konferencia második napján az EU-tagállamok képviselői egyiptomi, algériai, líbiai, mali, marokkói, nigeri, csádi és tunéziai tisztségviselőkkel egyeztetnek a migráció és a határvédelem terén zajló együttműködés javításáról.

Forrás: MTI; Fotó: Varga György/MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!