Pesti Srácok

Esz-Szíszi: Az arab tavasz kirobbantását végignézte, most a közel-keleti rendezésben is részt vehetne az ENSZ

Esz-Szíszi: Az arab tavasz kirobbantását végignézte, most a közel-keleti rendezésben is részt vehetne az ENSZ

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök sürgette kedden az ENSZ-t, hogy találjon megoldásokat az arab világ konfliktusaira, mert a világszervezet hiányosságai ártanak a belé vetett bizalomnak. Az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakán felszólaló egyiptomi elnök országának a szíriai, jemeni és líbiai konfliktusok politikai megoldására tett erőfeszítéseiről beszélt, melyeknek célja a terrorizmus és a felekezeti erőszak terjedésének megfékezése.

Esz-Szíszi New Yorkban kijelentette: kétségtelen, hogy az ENSZ – erőfeszítései ellenére – a konfliktusok végső megoldásában még messze nem könyvelhet el sikereket. "Hogyan is hibáztathatnánk egy arabot azért, mert kérdőre vonja az ENSZ, valamint annak hitelességét, amit képvisel, egy olyan időben, amikor a közel-keleti térség a szétesés, a nemzetállamok pedig az összeomlás veszélyével néznek szembe, ami a terrorizmusnak és a felekezeti konfliktusoknak kedvez" – tette fel a kérdést az egyiptomi elnök, aki hozzátette: nincs kiút a szíriai vagy jemeni konfliktusokból anélkül, hogy nemzetállamiságukat és szuverenitásukat helyreállítsák, és helyet adjanak népeik legitim törekvéseinek.

A 2011-es arab tavasz idején számos tekintélyelvű kormány ellen robbant ki felkelés a Közel-Keleten, aminek következményei a mai napig éreztetik hatásukat a térségben. Több felkelés azonban polgárháborúba csapott át, termékeny talajt szolgáltatva a terrorizmus és a felekezeti erőszak terjedésének. Kirívó példája ennek az Iszlám Állam dzsihadista szervezet felemelkedése, amely Szíria és Irak kiterjedt területeit vonta ellenőrzése alá 2014-ben, és több környékbeli országban megvetette a lábát. Egyiptomban, amelyben – kritikusok szerint – esz-Szíszi hatalomra kerülésével ismét autoriter rendszer épült ki, a dzsihadisták a mai napig biztonsági fenyegetést jelentenek, annak ellenére is, hogy a kormányzat nagy figyelmet tulajdonít a terrorizmus elleni harcnak. António Guterres ENSZ-főtitkár egyébként kedden beszélt arról a közgyűlésen, hogy törékennyé vált a nemzetközi intézményekbe vetett bizalom, a nemzetközi együttműködés elve pedig pont akkor került tűz alá, amikor a leginkább szükségünk van rá. A főtitkár szorgalmazta az unilateralizmus elleni küzdelmet és a fokozottabb nemzetközi együttműködést, amelyre az ENSZ épült.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!