Pesti Srácok

Vona, Szerető és Dévényi együtt harcol a sajtószabadságért

Vona "vlogger" Gábor ezúttal a sajtószabadságot fogja trancsírozni a szerdán nyilvánosságra kerülő legújabb videójában - ezt annak előzeteséből lehet tudni. Azért azt meg kell hagyni, a Jobbik volt elnökének szájából meglehetősen, hát hogy is mondjuk... nem éppen hiteles a sajtószabadságról papolni, miközben politikai pályafutása során csakis kizárólag azon orgánumoknak volt hajlandó nyilatkozni, amelyek kényes ízlésének megfeleltek.

Vona Gábor, mint tudjuk, az április 8-i hatalmas bukás után felhagyott politikai karrierjével és úgy döntött, a tinédzserek körében elterjedt videóblogolásba (vlogolás) vágta a kőbaltáját. A "21 vlog" szerdán megjelenő legújabb bejegyzésében Vona a sajtószabadság létének, vagy nem létének "jár utána", amolyan ízig-vérig blikkes színvonalon. Látunk is szolid ajvékolást a videó előzetesében, a témaválasztás azonban több szempontból is figyelemre méltó: először is, politikai pályafutása alatt Vona volt az, aki csak azoknak az orgánumoknak válaszolt, amelyek a saját ízlése szerint írtak. A holnapi videó előzetesében Balogh Roland, a Magyar Hang újságírója pont ezt a témakört hozza fel problémaként, amikor egy politikust felkeresnek és az válaszra sem méltatja a szerkesztőséget. Másodszor pedig, ha valamelyik ellenzéki párt, akkor az a Jobbik, amelyik pártpropagandát közvetít az olvasóinak a köztudottan a párt befolyása alatt álló Alfahíren és a már nem működő N1TV-n keresztül. A választások előtt a Jobbik mögé felsorakozó Magyar Nemzetről és Simicska Lajos egyéb médiumairól már nem is beszélve. Az előzetes felvételen György Zsombor, a Magyar Nemzet szerzőiből alakult Magyar Hang főszerkesztője szerint a magyar lakosság 80 százaléka nem ér el szabad sajtóterméket, holott Magyarországon statisztikák alapján több, mint 8 millió embernek van internet előfizetése. Dévényi István szerint a legnagyobb probléma a sajtóval az, hogy a tömegek nem kapnak képet Magyarország valódi helyzetéről (jelentsen ez bármit is). Szerető Szabolcs pedig arról kesereg, hogy a sajtót ellenőrzi a hatalom, nem pedig fordítva. Megszólal még Nagy József, a baloldali 24.hu főszerkesztője is. Utóbbi megszólalását nem értjük, mert ő legalább sosem mondott mást, mint most, nem úgy az egykori Magyar Nemzetesek.

Vezető kép: PS screenshot

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.