Pesti Srácok

A svéd jobbközép koalíciót vezető Ulf Kristerssont bízták meg kormányalakítással

A svéd jobbközép koalíciót vezető Ulf Kristerssont bízták meg kormányalakítással

A svéd parlament házelnöke felkérte az ellenzéki svéd jobbközép koalíciót vezető Ulf Kristerssont, hogy próbáljon kormányt alakítani, miután Stefan Löfven svéd ügyvivő miniszterelnök szeptember végén elveszítette a választásokat követő bizalmi szavazást.

A szeptember 9-i parlamenti választásokon sem a baloldali blokk - a svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Párt együttese -, sem pedig a konzervatív Mérsékelt Párt, a Centrum Párt és a Kereszténydemokraták és Liberálisok jobbközép szövetsége nem szerzett egyedül többséget a 349 fős törvényhozásban. A Löfven vezette baloldali blokk 144 képviselői helyet szerzett, egyel többet, mint a jobbközép Szövetség. A bevándorlásellenes Svéd Demokraták 62 parlamenti mandátummal a mérleg nyelvét játsszák.

Svédországban a parlamenti választások után a törvényhozásnak kötelező bizalmi szavazást tartania a kormányfő személyéről. A kialakult helyzetben kulcsszerepe van a radikális Svéd Demokratáknak, akik a jobbközép blokkot támogatták a bizalmi szavazás során. A konzervatív, a liberális, a centrista és a kereszténydemokrata pártból álló Szövetség vezetője, Ulf Kristersson azonban eddig kizárt bármiféle kormányalakítási célú együttműködést a populistákkal. Andreas Norlén konzervatív házelnöknek négy lehetősége van, hogy kormányképes többség alakuljon a parlamentben, s ha ez nem sikerül, új választást kell tartani. Elemzők szerint mindazonáltal az új voksolás nem változtatna érdemben az erőviszonyokon, ezért valószínűleg sikerül majd tető alá hozni valamilyen koalíciós megállapodást, bár ez hetekig is elhúzódhat.

MTI; Vezető kép: Fredrik Sandberg/TT

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!