Pesti Srácok

Keresztény-muszlim összecsapások Nigériában – több, mint 50 halott

Keresztény-muszlim összecsapások Nigériában – több, mint 50 halott

Legkevesebb 55 ember vesztette életét a közép-nigériai Kaduna szövetségi tagállamban keresztények és muszlimok összecsapásaiban - közölte vasárnap egy névtelenséget kérő kormány-tisztségviselő.

Beszámolója szerint a harcokat egy vita előzte meg a Kasuwan Magani nevű település piacán. A jelentéktelennek tűnő vita az évek óta lappangó feszültségek hatására keresztények és muszlimok közötti vallási konfliktussá fajult - tette hozzá az illetékes. Az összecsapásban az emberek késekkel és machetékkel kaszabolták egymást halálra, egyeseket pedig élve elégettek - mondta.

A tisztségviselő szerint a térségben továbbra is tapintható a feszültség, tekintettel arra, hogy a régió keresztény vezetőjét és feleségét elhurcolták az összecsapások kezdetén. Közép-Nigéria több, kevert etnikumú és felekezetileg megosztott térségében, így Kadunában is törnek ki időnként véres harcok. A nigériai tagállam északi részét túlnyomóan muszlimok, míg a délit keresztények lakják.

A mostani incidens a muszlim vallást követő, vándorló életmódot folytató hausza népcsoport tagjai és a keresztény adarák között zajlott. "Muhammadu Buhari elnök elítéli az újabb regionális zavargásokat" - írta Twitter-üzenetében Garba Shehu, a nigériai államfő szóvivője. Hangsúlyozta: egyetlen kultúra, vagy vallás sem támogatja az élet szentségének megsértését. "Békés együttélésre van szükség egy társadalom fejlődéséhez és jólétéhez" - fűzte hozzá a szóvivő.

PestiSracok facebook image

Az ország északi részét sújtó aszály miatt számos nomád marhacsordáival Nigéria délebbi térségeibe vándorolt. Ez viszont gyakran összecsapásokhoz vezet a helyi keresztény földművesekkel. Az év eleje óta több száz ember esett áldozatul a viszálynak. Tavaly az élelemért és vízért folytatott harcok miatt hozzávetőleg ötszáz ember lelte halálát.

Forrás: MTI; Fotó: csaladhalo.hu

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.