Pesti Srácok

A PestiSrácok.hu-nak adott igazat Szilvásy Györggyel szemben az Alkotmánybíróság

A PestiSrácok.hu-nak adott igazat Szilvásy Györggyel szemben az Alkotmánybíróság

Megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla korábbi határozatát, ezzel a PestiSrácok.hu-nak adott igazat az Alkotmánybíróság abban a perben, amelyet Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere indított portálunk ellen, mert egy olyan fotóval illusztráltuk egy másik lapnak adott interjúja szemléjét, amelynek elkészítéséhez korábban nem járult hozzá. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a személyiségi jogok az új jogszabályok szerint ugyan a korábbiakhoz képest a közszereplőket is jobban védik, Szilvásy érveit – ezzel a neki kedvező korábbi bírósági döntést – egyéb objektív okok miatt nem találta megalapozottnak.

Szilvásy György az őt érintő büntetőügyekről adott interjút a 168 Órának, amelyet a PestiSrácok.hu is szemlézett, illusztrációként pedig egy fotóval jelentettük meg cikkünket, amelyen Szilvásy még az úgynevezett UD Zrt.-ügy vádlottjaként szerepelt perének egyik tárgyalásán. A képet az Origo fotósa készítette, és a portál tette közzé azután, hogy Szilvásy a tárgyaláson jelezte: nem járul hozzá az őt ábrázoló fotók, videók készítéséhez. A portálunk ellen benyújtott keresetének alapja egyebek mellett az volt, hogy az említett fotóval megalázó helyzetben ábrázoltuk őt, mivel az még vádlottként mutatja az egykori minisztert. Szilvásy György indokait a Fővárosi Ítélőtábla alaposnak találta annak ellenére is, hogy a testület kimondta: az UD Zrt.-ügy a közérdeklődésre fokozottan számot tartó eljárás volt, amelyet a hazai sajtó egésze kiemelt figyelemmel kísért. A felperes ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést kért és kapott a fentiekért.

Az Alkotmánybíróság ezzel szemben a Fővárosi Ítélőtábla határozatát alaptörvény-ellenesnek minősítette, és megsemmisítette azt. Indokolásában a testület is kifejtette: különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy a cikk témája, az UD Zrt.-ügy olyan esemény volt, amelyet – annak tárgyára, és az eljárásban érintettek személyére tekintettel – a sajtó hosszú időn keresztül kiemelt figyelemmel követett, és amelynek fejleményeiről rendszeresen beszámolt. E büntetőeljárásban Szilvásy terheltként vett részt, az eljárás tárgya pedig összefüggésben állt korábbi miniszteri tisztségével. Az UD Zrt.-ügy a jogvita tárgyát képező fénykép és cikk közzétételekor fejeződött be jogerősen, abban a felperest felmentették; azonban a cikk által elemzett interjúban maga a felperes tért ki ismét az őt érintő büntetőeljárásokra, és hozta szóba ezt az ügyet is. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az említett fotó, illetve cikk a jelenkor történései bemutatásának minősül, amelyben ráadásul a közéleti szereplő felperes – mint korábbi miniszter, a közügyek alakítója és közvetlen közhatalmat gyakorló személy – érintettsége köztudomású tény. A PestiSrácok.hu jogásza, ifjabb Balsai István által benyújtott jogorvoslati kérelemben közölt, illusztrált cikkre ezért vonatkozik a közügyek vitatását megillető kiemelkedő alkotmányos védelem, melynek értelmében a szólás- és sajtószabadság a közéleti szereplők személyiségének védelmében csak szűk körben – az emberi státuszt közvetlenül megtestesítő emberi méltóság korlátozhatatlan, az emberi státuszt meghatározó lényegére tekintettel – korlátozható. A jogvita tárgyát képező fényképnek a felperes hozzájárulása nélküli felhasználása illusztrációként a jelen ügyben szereplő cikkben nem alkalmas az objektív méltóságérzet megsértésére, a felperes képmáshoz fűződő jogának arányos korlátozását jelenti, és nem minősül visszaélésnek a sajtószabadság gyakorlásával – olvasható az Alkotmánybíróság indokolásában.

Különvéleményen van Stumpf István

PestiSracok facebook image

Különvéleményében fogalmazta meg, hogy nem ért egyet az Alkotmánybíróság döntésével Stumpf István. Az alkotmánybíró szerint a táblabíróság korábbi ítélete nem sértette meg a sajtószabadságot, és úgy vélekedett, hogy az Alkotmánybíróság privilegizálta a sajtó szabadságát Szilvásy személyiségvédelmi jogaival szemben. Stumpf felhívta a figyelmet, hogy a sajtó tevékenységének korlátozása a tárgyalótermekben a perek érintettjeinek a tisztességes eljáráshoz való jogát garantálja, és felsorolta azokat az országokat – az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bírósága, Németország, Franciaország – ahol senki nem kérdőjelezi meg a sajtószabadság meglétét, holott tilos a tárgyalótermekben bármilyen felvételt készíteni. Stumpf István szerint az, hogy a portálunk által is felhasznált fotó jogsértő módon, Szilvásy beleegyezése nélkül készült, kizárhatott volna minden vitát, értelmezést, és ennek figyelembe vételével az Alkotmánybíróság is – ahogy írta – helyesebb döntést hozhatott volna.

Fotó: Népszava

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.