Pesti Srácok

Az amerikaiak buktatták le a Soros-egyetemet – Csak falidísz-oklevelet adnak a bungallóban (hangfelvétellel)

Nem indított egyetemi képzést a Soros-egyetem, a CEU az amerikai Bard College-dzsal közösen – derül ki a Magyar Idők birtokába került felvételből. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese arról tájékoztatta a lapot: mindössze oklevél szerezhető az egyetlen „szakon”, amelyet a CEU a tengerentúli intézménnyel együttműködve hozott létre. A Soros-egyetem így továbbra sem felel meg a felsőoktatási törvénynek - írja a Magyar Idők.

Semmilyen közös posztgraduális képzést nem indított a CEU az Egyesült Államokban található Bard College-dzsal (BC) – derül ki egyértelműen az utóbbi egyetem Mesterképzésért Felelős Tanulmányi Osztály vezetőjével készített telefonbeszélgetésből.

A felvételen Janet ­Stetson arról tájékoztatott egy hallgatót, aki a BC-n jelenleg futó és jövőre induló CEU-s képzésekről érdeklődött, hogy Soros György egyetemének nincs mesterdiplomát adó képzése a Bardon, és azon kívül sem indítottak semmilyen képzést Amerikában.

Szavai szerint mindössze jelentéktelennek mondható együttműködés van a két intézmény között, amely abban merül ki, hogy a Bard alapképzésben részt vevő diákjai néhány hónapra eljöhetnek Európába a Soros-egyetemre, az Erasmus-ösztöndíj programban követett gyakorlathoz hasonlóan. A Soros-egyetem tehát valótlanul állította korábban, hogy a BC-vel kötött megállapodásuk eredményeként képzést indítottak az Egyesült Államokban, így továbbra sem felelnek meg a magyar törvényeknek.

PestiSracok facebook image

Minden olyan Bard College-kurzust, amelynek köze van a CEU-hoz, csak az utóbbi intézményben oktatják, tehát nem az Egyesült Államokban, itt nincsen semmi – fogalmazott a felvétel tanúsága szerint Janet Stetson.

Mint mondta, a „nagyon laza” együttműködés lényege, hogy a Bard College-on alapképzésben részt vevő hallgatók fél vagy egy évet a CEU-n tölthetnek, ám a BC-re visszatérve tudják csak befejezni a tanulmányaikat, és diplomát is csak ott kaphatnak. Tehát – folytatta a tanulmányi osztály vezetője – a CEU nem posztgraduális képzéseket kínál a Bard College számára. Ennek jelentősége, hogy míg a végzett hallgatók számára a posztgraduális kurzusok másoddiplomát adnak, az Erasmushoz hasonló áthallgatással nem lehet elismert végzettséget szerezni.

A BC-n a Soros-egyetem által indított egyetlen képzést posztgraduálisként hirdetik, ám Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese arról tájékoztatta a Magyar Időket, hogy az egyenlőtlenségeket vizsgáló kurzusokon csak oklevelek szerezhetők. Az Advanced Certificate Program posztgraduális szakirányú továbbképzésnek minősül – mutatott rá Enyedi. (Az angol certificate szó magyarul oklevelet jelent, a felsőfokú képzésekre nem megszokott a használata.) A rektorhelyettes arra is kitért: a képzésre csak azok iratkozhatnak be, akik CEU-s vagy BC-s diplomával rendelkeznek, és emellett még fennáll a hallgatói jogviszonyuk a két egyetem valamelyikén.

A két feltételnek együttesen azért nehéz megfelelni, mert ha lediplomázott egy hallgató, és posztgraduális képzésben kíván részt venni, akkor az amerikai CEU „szakra” csak akkor iratkozhat be, ha már választott egy másik posztgraduális képzést. Enyedi Zsolt később elektronikus levélben azt bizonygatta, hogy programjukkal nem Janet Stetson, hanem Jonathan Becker tanulmányi főtitkárhelyettes foglalkozik. A CEU rektorhelyettese kitért rá: szeptemberben az egyetem egy másik programot is elkezdett New Yorkban.

- fogalmazott Enyedi. Tájékoztatása szerint az utóbbi program nem a Barddal közös együttműködés, hanem a mesterképzéshez a CEU biztosít minden feltételt.

- nyilatkozta a Magyar Időknek Kovács Zoltán kormányszóvivő.

A politikus hozzátette: amikor a kormány az elmúlt másfél évben arról beszél egyértelműen és következetesen, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, akkor nem a magyar állam van lépéskényszerben, nem a magyar államnak kell lépéseket tennie, hogy megfeleljen a törvényeknek.

A CEU, mint diplomakiadó, a fenti feltételek teljesítése nélkül működő jogi személyiség a Soros-egyetemnek kell fejtörést okozzon – jegyezte meg. Kovács Zoltán azt is leszögezte, hogy a Közép-európai Egyetem működését semmi nem veszélyezteti, az integráns része a magyar felsőoktatásnak.

Ismeretes, hogy Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori minisztere tavaly áprilisban kifejtette: egy zavaros, átláthatatlan, előjogokat biztosító jogi forma jött létre a budapesti CEU esetében, amiről jogi vita folyik 1993 óta, és „ezt mindenképpen meg kell szüntetni” – az új törvény pedig ezt is hivatott rendbe tenni. Mint mondta, annak idején olyan speciális szabályokat alakítottak ki az egyetemre vonatkozóan, amelyek más felsőoktatási intézményeknek – akár hazánkban működő külföldi, illetve magyar egyetemeknek – nem járnak.

Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora néhány hete arról beszélt: az egyetem teljesítette a magyar kormány által támasztott feltételeket a működésükhöz, ám az a jelzés érkezett hozzájuk, hogy a kabinet nem akarja aláírni az előkészített nemzetközi egyezményt. Szavai szerint ha nem tudnak megállapodni, az egyetem amerikai akkreditációjú mester- és doktori programjaira jelentkező új hallgatók a 2019/20-as tanévtől a CEU bécsi campusán tanulnak majd.

Figyelemre méltó, hogy a hazánkban működő 27 külföldi felsőoktatási intézmény közül a CEU-n kívül egyik sem kifogásolta a felsőoktatási törvény tavalyi módosítását, amely előírja, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemek csak akkor adhatnak ki külföldi diplomát, ha a származási országukban rendelkeznek anyaintézménnyel.

A magyar kormány legutóbb az amerikai Notre Dame Egyetemmel állapodott meg arról, hogy az intézmény elindíthatja képzési programját Budapesten.

A teljes beszélgetés elérhető a Magyar Idők oldalán. A PestiSrácok.hu Amerikából kapott fotók és információk alapján egy hete írta meg, hogy "a híres amerikai Soros-egyetem valójában egy kulipintyó a pusztában".

Forrás: Magyar Idők; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)