Pesti Srácok

Centenáriumi megemlékezést és autonómiatüntetést tartottak Sepsiszentgyörgyön

Centenáriumi megemlékezést és autonómiatüntetést tartottak Sepsiszentgyörgyön

Az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidéző centenáriumi nagygyűlést, a Székelyföldnek területi autonómiát követelő tüntetést tartottak vasárnap Sepsiszentgyörgy főterén, amelyen a szónokok az 1918-as gyulafehérvári határozatban tett, máig beváltatlan autonómiaígéretet kérték számon Bukaresten.

Izsák Balázs, a demonstrációt összehívó Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke párbeszédet sürgetett Bukaresttel a székely autonómiaigényről. Úgy vélekedett: az lenne méltó az 1918-as gyulafehérvári határozatokhoz és a jövő évi román uniós elnökségéhez, ha a bukaresti kormány nem gyanakvással, hanem párbeszédkészséggel viszonyulna a székelyek autonómiatörekvéseihez.

Egyed Ákos történészt idézve az SZNT elnöke az eltelt száz évből azt emelte ki, hogy a székelység a román közigazgatás alatt is megőrizte többségét szülőföldjén. Ez a "székely csoda" nemcsak az otthonmaradáshoz, a holnap küzdelmeihez ad erőt a közösségnek: ez jogosítja fel arra, hogy területi autonómiát követeljen szülőföldjén - szögezte le az SZNT elnöke.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke beszédet mond a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által összehívott centenáriumi székely nagygyűlésen – Fotó: MTI/Veres Nándor
PestiSracok facebook image

Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt: a történelem már túlhaladt azon, hogy a "Nagy Háború" győztes hatalmai semmibe vették a magyarok önrendelkezési jogát, ma már

Beszédében rámutatott: az 1918-as gyulafehérvári határozatban a románság "teljes nemzeti szabadságot" ígért az együtt élő népek számára, vagyis területi és személyi elvű autonómiát, amit Románia sohasem teljesített, de az erdélyi magyarság nem törődhet bele a jogfosztásba.

- szögezte le az EMNT elnöke.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a magyarság romániai jogfosztottságát - az oktatási jogok csorbítását, a kommunizmus idején államosított közösségi javak visszaszolgáltatásának elszabotálását - sérelmezte. Megjegyezte: jobb lett volna az 1918-ban alakult Székely Nemzeti Tanács centenáriumát a székely parlament megválasztására kiírt szabad választásokkal ünnepelni.

- szögezte le.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) választmányi elnöke a mindenkori "időhúzó román politikumot" és a nemzetközi emberjogi szervezeteket tette felelőssé azért, hogy száz éve késik a megígért autonómia.

Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszédet mond a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által összehívott centenáriumi székely nagygyűlésen – Fotó: MTI/Veres Nándor

- buzdította harcos kiállásra hallgatóságát az MPP politikusa.

A nagygyűlés több szónoka is - az "Engedjétek szabadon!" jelszót skandáló tömeggel egyetértésben - a terrorváddal elítélt Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását követelte, koholt vádak alapján bebörtönzött politikai foglyoknak minősítve őket.

A legtöbb tapsot a székely nagygyűlés egyetlen román szónoka, Sabin Gherman, az Erdély autonómiájáért következetesen szót emelő aktivista kapta, aki fájlalta, hogy Erdély - amely Bécs, majd Budapest "idején" mindig szerepelt a térképen - a bukaresti földrajzkönyvekben már nem létezik. Rámutatott: Bukarest az erdélyi románoknak tett ígéreteit sem tartotta be, egymás ellen fordította Erdély évszázadok óta békében élő népeit, pedig ha autonómiát biztosítana a történelmi régióknak, az fejlődést hozna az egész országnak.

A demonstráción verőfényes napsütésben, de a fagypontot alig meghaladó hőmérsékletben - kék alapszínű, aranysávos, a nap-hold jelképegyüttessel díszített - székely zászlók százait lengették az ünneplőbe, székely népviseletbe öltözött résztvevők, akik Autonómiát Székelyföldnek feliratú, illetve számos székelyföldi településnevet jelző táblát emeltek a magasba. A székelyföldi város főterét megtöltő tömeg időről időre skandálva követelte az autonómiát.

A tömegrendezvény a magyar és a székely himnusz eléneklésével, rendbontás nélkül zárult.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.