Pesti Srácok

Csak az afrikaiak tudják felemelni saját országaikat

Csak az afrikaiak tudják felemelni saját országaikat

Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság elnöke és Búr Gábor Afrika-szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense szerint Afrikát csak az afrikaiak tudják felemelni, ők "tehetik rendbe" saját országaikat úgy, hogy abból ne újabb gyarmatosítás következzen. A két szakértő vasárnap az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában beszélgetett Afrika jelenéről és jövőjéről; Búr Gábor azt mondta: a fekete kontinens jelenlegi helyzetéért felelős Európa is - mivel Afrika jelentős részét hét európai ország gyarmatosította -, de az ottaniak is.

Balogh Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy Afrikának üzlettársakra, partnerekre, nem gyarmatosítókra van szüksége. Szerinte Afrika a következő évtizedek gazdasági motorja lehet, Kína is ezért szerez pozíciókat a kontinensen. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: egy másik országnak sincs akkora befolyása a fekete földrészen, mint Kínának, amely "ráhajtott" az összes erőforrásra.

Búr Gábor jelezte: mivel 55 ország van Afrikában, eltérő fejlődési pályákat fognak befutni; vannak köztük szerencsésebbek, mert jó vezetésük van, amely nem rabolja ki az adott országot. Szólt arról is, hogy bár már Afrika bizonyos országaiban is csökken a születések száma, a világtörténelem leggyorsabb népességnövekedését produkálták a második világháború után azzal, hogy 200 millióról a mostani 1,3 milliárd fölé nőtt a lakosság száma.

Balogh Sándor kitért arra is, hogy a migráció nagy része Afrikán belüli; az Afrikából illegálisan Európába vándorolni akarók száma 30 százalékkal esett vissza egy év alatt. Búr Gábor azt mondta, a klímamenekültek helyzete hosszú távon okozhat problémákat.

PestiSracok facebook image

MtI; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.