Pesti Srácok

Egyiptomi elnök: Meggondolatlan próbálkozás volt az arab tavasz, amellyel kinyitották a pokol kapuit

Egyiptomi elnök: Meggondolatlan próbálkozás volt az arab tavasz, amellyel kinyitották a pokol kapuit

Meggondolatlan próbálkozásnak nevezte a 2011-es, Egyiptomon is végigsöprő arab tavaszt Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök egy sarm-es-sejki nemzetközi ifjúsági konferencián, hétfőn. Az államfő szerint annak az időszaknak a zűrzavaros utóhatásai az egyiptomi társadalmat alapjaiban rengették meg. Esz-Szíszi hozzátette, elképzelhető, hogy a 2011-es tüntetések mögött állók jót akartak, de - mint fogalmazott - "kinyitották a pokol kapuit".

Az egyiptomi elnök először egy hónappal ezelőtt kritizálta nyíltan az országon 2011-ben végigsöprő tiltakozáshullámot, amikor azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy az "egy rossz diagnózisra adott rossz gyógyszer" volt. A mostani konferencián hozzátette, hogy a lázadás olyan hatalmi vákuumot hozott létre, amelyet "gonosz emberek töltöttek be".

A fiatal, zömében a demokráciáért kiálló aktivisták vezette 2011-es felkelés a 29 év óta hatalmon lévő Hoszni Mubarak egyiptomi elnök bukását eredményezte. Az országban ezután először tartottak szabad választásokat, azonban az így 2012-ben hatalomra lépett Mohamed Murszit a hadsereg esz-Szíszi vezetésével eltávolította az ország éléről, mert az azóta betiltott iszlamista Muzulmán Testvériség tagja volt. Esz-Szíszi 2014-ben került az elnöki székbe, idén áprilisban pedig újraválasztották. Az egyiptomi kormány azóta több nagyobb letartóztatási hullámot is indított az ellenzék, többek közt az iszlamisták ellen, akiknek soraiból ezreket börtönzött be.

Hétfői beszédében esz-Szíszi hangoztatta, hogy kormánya ezeknek az intézkedéseknek a segítségével óvta meg Egyiptomot, hogy arra a sorsa jusson, mint a polgárháború sújtotta Szíria, Líbia és Jemen.

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.