Pesti Srácok

Megint migránshajó érkezett Szicília partjaihoz

Megint migránshajó érkezett Szicília partjaihoz

Kétszázharminchat illegális bevándorló, köztük öt csecsemő, hét gyermek és ötven nő érkezett szombat este a szicíliai Pozzallo kikötőjébe egy hajón - közölte vasárnap az olasz belügyminisztérium.

Az olasz kormány szerint az eritreai menedékkérőkkel teli hajó utasainak kimentéséért a máltai partiőrség lett volna illetékes. A hajót egy tunéziai és egy szíriai állampolgár vezette, ellenük valószínűleg embercsempészés miatt emelnek vádat. Az olasz hatóságok eleinte csak a nőknek és gyermekeknek engedték meg, hogy leszálljanak a fedélzetről. Később azonban a többiek is elhagyhatták a hajót, amelyet az a veszély fenyegetett, hogy elsüllyed - közölte a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) ugyanakkor 264 migránsról számolt be, akik Pozzallóba érkeztek. A szervezet szerint többen közülük két évet is eltöltöttek Líbiában az emberkereskedők táboraiban.

- közölte az UNHCR Twitter-üzenetben.

PestiSracok facebook image

Az ENSZ-főbiztosság szerint migránsok csütörtökön keltek útra, három napot víz és élelem nélkül töltöttek a tengeren. Matteo Salvini olasz belügyminiszter ismételten azzal vádolta Máltát, hogy a bárkákon érkező migránsokat tovább küldi Olaszország felé.

- állította Salvini. Hangsúlyozta: Málta ellátja ugyan a mentési munkálatok koordinálását, de "mint mindig, próbálja továbbküldeni a bevándorlókat országunk felé".

- hangoztatta a bevándorlásellenes Liga kormánypárt vezetője.

Giuseppe Conte olasz kormányfő ugyanakkor kijelentette, hogy a migráció hosszú távú kihívást jelent, amely stratégiai, és rendezett választ igényel. Úgy fogalmazott, hogy mindenekelőtt a veszélyes tengeri átkelés közben életüket vesztő emberek számát mérsékli az, aki képes csökkenteni az Európába érkezők számát, feloszlatva az embercsempészek hálózatait. A miniszterelnök, akit az ANSA olasz hírügynökség idézett, hozzátette: az olasz kormány a kezdetektől átfogó európai megoldást keresett a migrációs kérdésre.

- tette hozzá.

A nap folyamán egy pakisztáni menedékkérőket szállító bárkához riasztották a dél-olasz Crotone hatóságait. A hajón utazó 79 embert a kikötővárosba vitték. A crotone-i pályaudvaron időközben elfogtak két feltételezett embercsempészt. A lett állampolgárok átnedvesedett és homokkal bepiszkított öltözetben voltak.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.