Pesti Srácok

Továbbra is özönlenek Németországba a migránsok

Továbbra is özönlenek Németországba a migránsok

Továbbra is erőteljes a Németországba irányuló menekültügyi migráció, és nem érzékelhető a Földközi-tengeren keresztül az Európai Unióba (EU) érkező menekülthullám csillapodása, az idén eddig már csaknem 160 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be - írta csütörtökön a Die Welt című német lap a szövetségi belügyminisztérium adatai alapján.

Kiemelték, hogy a Földközi-tengeren keresztül egyre kevesebb menedékkérő érkezik az EU területére, számuk a 2015-ben regisztrált 1,017 milliós csúcsról 2016-ban 367 ezerre, 2017-ben 178 ezerre csökkent, az idén október végéig pedig 103 ezren érkeztek. Azonban Németországban két és fél éve stabilan a havi 11 ezer és 17 ezer közötti sávban mozog az érkezők száma, ami az úgynevezett másodlagos migrációnak tulajdonítható, vagyis annak, hogy az EU más tagállamaiból elvándorolnak menedékkérők Németországba - írta a Die Welt.

Az idén október végéig 158512 menedékjogi kérelmet nyújtottak be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF), ami ugyan 15,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 187226-nál, de a csökkenés mértéke elmarad az EU-ba érkező menedékkérők számának visszaesésétől. A legnagyobb csoportokat továbbra is a szíriai, az iraki és az afganisztáni állampolgárok alkotják, mintegy 40 ezer, 15 ezer és 10 ezer fővel. Nagyobb, de már tízezer fő alatti a nigériai, az iráni, a törökországi, az eritreai, a szomáliai és az orosz állampolgárok csoportja is.

A BAMF október végéig 186886 kérelmet bírált el. Menedékjogot vagy más, németországi tartózkodásra feljogosító menedékjogi státuszt a kérelmezők 33,9 százaléka kapott. A kérelmek 35 százalékát elutasították. A kérelmek 31,1 százaléka a más módon rendezett ügyek kategóriájába került. Ide tartoznak a döntés előtt visszavont kérelmek és az uniós - úgynevezett dublini - menekültügyi rendszer keretében más tagországnak átadott menedékkérők ügyei. A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben 890 ezer menedékkérőt vettek nyilvántartásba Németországban, 2016-ban további 280 ezret, 2017-ben pedig 187 ezret.

PestiSracok facebook image

A kormánypártok - a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - koalíciós szerződése szerint a menekültügyi rendszer keretében évente befogadott emberek száma nem haladhatja meg a 180 ezer és 220 ezer közötti sávot.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.