Pesti Srácok

Továbbra is özönlenek Németországba a migránsok

Továbbra is özönlenek Németországba a migránsok

Továbbra is erőteljes a Németországba irányuló menekültügyi migráció, és nem érzékelhető a Földközi-tengeren keresztül az Európai Unióba (EU) érkező menekülthullám csillapodása, az idén eddig már csaknem 160 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be - írta csütörtökön a Die Welt című német lap a szövetségi belügyminisztérium adatai alapján.

Kiemelték, hogy a Földközi-tengeren keresztül egyre kevesebb menedékkérő érkezik az EU területére, számuk a 2015-ben regisztrált 1,017 milliós csúcsról 2016-ban 367 ezerre, 2017-ben 178 ezerre csökkent, az idén október végéig pedig 103 ezren érkeztek. Azonban Németországban két és fél éve stabilan a havi 11 ezer és 17 ezer közötti sávban mozog az érkezők száma, ami az úgynevezett másodlagos migrációnak tulajdonítható, vagyis annak, hogy az EU más tagállamaiból elvándorolnak menedékkérők Németországba - írta a Die Welt.

Az idén október végéig 158512 menedékjogi kérelmet nyújtottak be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF), ami ugyan 15,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 187226-nál, de a csökkenés mértéke elmarad az EU-ba érkező menedékkérők számának visszaesésétől. A legnagyobb csoportokat továbbra is a szíriai, az iraki és az afganisztáni állampolgárok alkotják, mintegy 40 ezer, 15 ezer és 10 ezer fővel. Nagyobb, de már tízezer fő alatti a nigériai, az iráni, a törökországi, az eritreai, a szomáliai és az orosz állampolgárok csoportja is.

A BAMF október végéig 186886 kérelmet bírált el. Menedékjogot vagy más, németországi tartózkodásra feljogosító menedékjogi státuszt a kérelmezők 33,9 százaléka kapott. A kérelmek 35 százalékát elutasították. A kérelmek 31,1 százaléka a más módon rendezett ügyek kategóriájába került. Ide tartoznak a döntés előtt visszavont kérelmek és az uniós - úgynevezett dublini - menekültügyi rendszer keretében más tagországnak átadott menedékkérők ügyei. A nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben 890 ezer menedékkérőt vettek nyilvántartásba Németországban, 2016-ban további 280 ezret, 2017-ben pedig 187 ezret.

PestiSracok facebook image

A kormánypártok - a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - koalíciós szerződése szerint a menekültügyi rendszer keretében évente befogadott emberek száma nem haladhatja meg a 180 ezer és 220 ezer közötti sávot.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.