Pesti Srácok

Újabb négy magyar óvodát újítottak fel és adott át Grezsa István miniszteri biztos Kárpátalján

Újabb négy magyar óvodát újítottak fel és adott át Grezsa István miniszteri biztos Kárpátalján

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében mintegy 170 millió forint összértékben felújított újabb négy magyar óvodát adott át ünnepélyesen Grezsa István miniszteri biztos csütörtökön Kárpátalján.

A Munkácshoz közeli Szernye település felújított Hétszínvirág óvodájának avatóünnepségén mondott beszédében Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos örömének adott hangot, hogy több hónapos "kényszerszünet" után folytatódik a magyar kormánytámogatással megújult kárpátaljai gyermekintézmények hivatalos átadása. Mint hangsúlyozta, örvendetes az is, hogy az intézményátadások megtörik a magyar-ukrán kapcsolatokat az utóbbi időben jellemző rossz hírek sorozatát, és egyúttal jelzik Magyarország kormányának jó szándékát, hogy Kárpátalja magyarlakta és vegyes lakosságú településein mélyreható pozitív változást vigyen véghez az óvodák világában. A miniszteri biztos szerint az óvodafejlesztések megvalósítása egyúttal jelzi azt is, hogy a kárpátaljai magyarság mögött egy erősödő és gyarapodó Magyarország áll.

A program célja nem más, mint a helyi magyarság szülőföldön történő megmaradásának elősegítése, de az óvodafejlesztési projekt kárpátaljai megvalósítása az ukrán állam számára is támogatást jelent - tette hozzá. Megköszönve a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek (KMPSZ) az óvodafejlesztési programban történő közreműködését, Grezsa István kiemelte: élmény lesz a kárpátaljai magyar gyermekek számára az óvodába járás és nevelőiknek a munka a modern intézményekben. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszédében - köszönetét kifejezve a magyar kormánynak - elmondta, hogy csütörtökön megtörténik a 40. felújított kárpátaljai magyar óvoda átadása, ami óriási segítség a családoknak, hiszen a szülők civilizált körülmények között tudhatják gyermekeiket. Az óvodafejlesztési programból sokat profitál az ukrán állam is - folytatta -, mert az adók befizetésével hozzájárul a gazdaság "kifehérítéséhez", ugyanis minden beszerzés, munkavégzés hivatalosan, a törvények betartásával történik. Ráadásul a projekt munkahelyeket teremt, így sokan nem kényszerülnek külföldi munkavállalásra - emelte ki a szakember, jelezve, hogy jövőre Kárpátalján elkezdődik az óvodafejlesztések második üteme.

Forrás:

PestiSracok facebook image

MTI;

Fotó:

MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.