A francia kormány kész végleg eltörölni az üzemanyagadót és meghátrálni – a tüntetések közben folytatódnak
A francia kormány teljesen és végleg eltörli az üzemanyagadót, ha nem talál másfajta jó megoldásokat az életszínvonal javítására - mondta szerdán Édouard Philippe francia kormányfő a nemzetgyűlésben, miután a sárgamellényes mozgalom országszerte folytatta a tüntetéseket.
A miniszterelnök kedden jelentette be, hogy - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a kormány hat hónapos moratóriumot hirdet az üzemanyag adójára, valamint befagyasztja a lakossági energiaárakat és három százalékkal megemeli a minimálbért. A bejelentésekről szerdán rendezett öt órás parlamenti vitát követően az 577 fős alsóházban 358 képviselő jóváhagyta a kormányzati intézkedéseket, 194-en ellene szavaztak. A szavazás jelképes volt, azt a kormány kérte, de nem kötelezi semmire a végrehajtó hatalmat.
A moratóriumok keddi kihirdetése az első meghátrálása volt Emmanuel Macron államfőnek, aki 2017. májusi megválasztása óta nem engedett sem az utca, sem az ellenzék nyomásának és a választási programjában megígért menetrendnek megfelelően hajtotta végre reformprogramját. A mostani engedmények azonban érezhetően késve érkeztek a három hete tartó tüntetésekre. Az Elabe közvélemény-kutatóintézet szerda este közzétett felmérése szerint a franciák 78 százaléka úgy véli, hogy a kormány nem tett eleget a sárgamellényesek elvárásainak, akik folytatták az útblokádokat és újabb országos tiltakozónapot szerveznek szombatra. A szociális mozgalom társadalmi támogatottsága továbbra is magas: változatlanul 72 százalékos a kormányzati engedmények után is, ami arra utal, hogy a franciák a kormányzati javaslatokat nem tartják hatékonynak az életszínvonal emeléséhez.
A felmérés arra is rávilágít, hogy a franciák 63 százaléka szerint a tüntetéseket folytatni kell, s csak 37 százaléka szeretné, ha befejeződnének. A franciáknak továbbra is 20 százaléka mondja magát sárgamellényesnek, azaz 8 millió ember érzi úgy, hogy romlik vagy stagnál az életszínvonala, és további 50 százalék szolidáris a többiekkel. A megkérdezetteknek ugyanakkor 84 százaléka elítéli a tüntetéseket kísérő zavargásokat, és csak 37 százalékuk megértő az erőszakkal. Benjamin Griveaux kormányszóvivő tájékoztatása szerint Emmanuel Macron államfő arra kérte a politikai pártok és a szakszervezetek vezetőit, hogy nyugtassák meg a kedélyeket. A francia hatóságok ugyanis tartanak attól, hogy az újabb szombati tüntetés is utcai harcokba fordul Párizsban, ahol mintegy 3 ezer radikális tiltakozó ultrajobboldali és ultrabaloldali szélsőségesekkel együtt múlt hétvégén barikádokat emelt, gépkocsikat borogatott és gyújtott fel, a fővárosba érkező külvárosi fiatalok pedig üzleteket fosztogattak.
A franciák biztonsága és az intézményrendszerünk a tét, ezért mindenkitől felelősséget kérek. A közélet minden szereplője, a politikai és a szakszervezeti vezetők, az újságírók, az állampolgárok, mindenki felelős a megszólalásaiért az elkövetkező napokban
- mondta a nemzetgyűlésben a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a hatóságok szombaton "kíméletlenek" lesznek a rendbontókkal. A kormány adó- és szociális politikája ellen november 17-én útblokáddal kezdődött mozgalom megmozdulásain eddig négyen vesztették életüket és több százan megsérültek. Az elégedetlenség a héten továbbterjedt a középiskolák és egyetemek egy részére, valamint a gazdák is jelezték, hogy a jövő héttől tiltakozni fognak. A hét elején elfoglalt üzemanyagtelepeket azonban felszabadították a rendőrök.
Miközben a vezetők nélküli, spontán szerveződő mozgalomban résztvevők egy része Emmanuel Macron lemondását is követeli, a kormány szerint nem annyira egy politikai ellenzéki, hanem a köztársasági berendezkedés megdöntését célzó radikális mozgalom van kibontakozóban. Elemzők szerint pedig a tiltakozás a teljes politikai elit és a képviseleti politika ellen irányul.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
