Pesti Srácok

A francia rendőrség rendkívüli állapot kihirdetését kérte a párizsi zavargások miatt

A francia rendőrség rendkívüli állapot kihirdetését kérte a párizsi zavargások miatt

Rendkívüli állapot kihirdetését kérte szombat este több francia rendőrségi szakszervezet az üzemanyagadó emelése ellen tüntető sárgamellényesek megmozdulásait kísérő egyre erőszakosabb zavargások miatt. Christophe Castaner belügyminiszter jelezte: kész minden lehetőséget megvizsgálni.

Felborított és kiégett autók tucatjai, felgyújtott épületek, betört és kifosztott kirakatok, megrongált buszmegállók, utcakövekből épített barikádok - csatatérre emlékeztetett szombat késő este Párizs belvárosának legelegánsabb része a sárgamellényesek harmadik tiltakozónapja után. A Diadalívnél és a környező utcákban és tereken egész nap folytatódtak az összecsapások a szélsőségesek és a könnygázzal oszlató rendőrök között.

A prefektúra összesítése szerint a zavargásokban 110-en megsérültek, köztük 17 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 287 embert előállítottak, szemben a múlt szombati tiltakozónappal, amikor 103 szélsőségest vettek őrizetbe és 24 volt a sérültek száma. A tűzoltók szerint csaknem 190 helyen csaptak fel lángok a belvárosban, hat épületben volt tűz. Több rendőri szakszervezet is rendkívüli állapot kihirdetését kérte a kormánytól a további zavargások megakadályozására.

Frédéric Lagache, a legjelentősebb rendőri szervezet, az SCPN vezetője szerint "lázadásra emlékeztető hangulat van Párizsban", ezért "az asztalra kell csapni". Az Alliance szakszervezet a hadsereg bevonását javasolta a középületek megvédésére.

PestiSracok facebook image
Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

- mondta Christophe Castaner belügyminiszter a BFM hírtelevízióban.

A rendkívüli állapot a 2015. november 13-i párizsi iszlamista merényleteket követően két évig volt érvényben, korábban pedig a 2005. novemberi külvárosi zavargások idején vezették be egyes városokban. A tárcavezető szerint a fővárosban, ahol 4600 rendőrt mozgósítottak, a tiltakozó 5500 tüntető közül 3 ezren törtek-zúztak.

Emmanuel Macron államfő a G20-ak csúcstalálkozóján Buenos Airesben elítélte az erőszakot.

- fogalmazott sajtótájékoztatóján a francia elnök.

Rendőrök és a dráguló üzemanyagárak ellen tiltakozó sárgamellényesek összecsapása a párizsi Grande Armée sugárúton 2018. december 1-jén. – Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

A belügyminiszter szerint "profi bajkeverők" stratégiája alapján törtek ki a zavargások Párizsban, ahol estére sikerült a rendet a rendőrségnek helyreállítania, ezért Castaner arra kérte a sárgamellényeseket, hogy határolódjanak el a rendbontóktól.

Országszerte ugyanakkor többségében békés tüntetésekről érkeztek hírek: mintegy 75 ezren vonultak az utcákra, de Bordeaux-ban, Strasbourgban, Toulouse-ban, Nantes-ban, Tours-ban és Dijonban is voltak összecsapások a rendőrök és tüntetők között.

A november 17-i első országos tiltakozáson 282 ezren, múlt szombaton 106 ezren tüntettek. A megmozdulás ellentmondása, hogy miközben hétről hétre egyre kevesebb a békés tiltakozó, és radikalizálódnak a Párizsban tüntetők, a közvélemény egyre nagyobb mértékben támogatja a sárgamellényeseket, a felmérések szerint 75 és 84 százalék közötti a francia társadalomban a szimpatizánsok aránya.

Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is.

A közvélemény és az ellenzék nyomására a kormány érzékelhetően keresi a politikai megoldást a válságra, miután kudarcba fulladtak a párbeszédre irányuló kísérletek a mozgalom szóvivőivel. Édouard Philippe miniszterelnök, aki szombat este egy rendőrségi látogatáson elítélte az erőszakot, lemondta részvételét a lengyelországi Katowicében vasárnap kezdődő COP24 ENSZ-klímakonferencián, a belügyminiszter pedig elismerte, hogy a kormány több kommunikációs hibát is vétett az elmúlt hetekben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Thibault Camus

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)