Pesti Srácok

A francia rendőrség rendkívüli állapot kihirdetését kérte a párizsi zavargások miatt

A francia rendőrség rendkívüli állapot kihirdetését kérte a párizsi zavargások miatt

Rendkívüli állapot kihirdetését kérte szombat este több francia rendőrségi szakszervezet az üzemanyagadó emelése ellen tüntető sárgamellényesek megmozdulásait kísérő egyre erőszakosabb zavargások miatt. Christophe Castaner belügyminiszter jelezte: kész minden lehetőséget megvizsgálni.

Felborított és kiégett autók tucatjai, felgyújtott épületek, betört és kifosztott kirakatok, megrongált buszmegállók, utcakövekből épített barikádok - csatatérre emlékeztetett szombat késő este Párizs belvárosának legelegánsabb része a sárgamellényesek harmadik tiltakozónapja után. A Diadalívnél és a környező utcákban és tereken egész nap folytatódtak az összecsapások a szélsőségesek és a könnygázzal oszlató rendőrök között.

A prefektúra összesítése szerint a zavargásokban 110-en megsérültek, köztük 17 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 287 embert előállítottak, szemben a múlt szombati tiltakozónappal, amikor 103 szélsőségest vettek őrizetbe és 24 volt a sérültek száma. A tűzoltók szerint csaknem 190 helyen csaptak fel lángok a belvárosban, hat épületben volt tűz. Több rendőri szakszervezet is rendkívüli állapot kihirdetését kérte a kormánytól a további zavargások megakadályozására.

Frédéric Lagache, a legjelentősebb rendőri szervezet, az SCPN vezetője szerint "lázadásra emlékeztető hangulat van Párizsban", ezért "az asztalra kell csapni". Az Alliance szakszervezet a hadsereg bevonását javasolta a középületek megvédésére.

PestiSracok facebook image
Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

- mondta Christophe Castaner belügyminiszter a BFM hírtelevízióban.

A rendkívüli állapot a 2015. november 13-i párizsi iszlamista merényleteket követően két évig volt érvényben, korábban pedig a 2005. novemberi külvárosi zavargások idején vezették be egyes városokban. A tárcavezető szerint a fővárosban, ahol 4600 rendőrt mozgósítottak, a tiltakozó 5500 tüntető közül 3 ezren törtek-zúztak.

Emmanuel Macron államfő a G20-ak csúcstalálkozóján Buenos Airesben elítélte az erőszakot.

- fogalmazott sajtótájékoztatóján a francia elnök.

Rendőrök és a dráguló üzemanyagárak ellen tiltakozó sárgamellényesek összecsapása a párizsi Grande Armée sugárúton 2018. december 1-jén. – Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

A belügyminiszter szerint "profi bajkeverők" stratégiája alapján törtek ki a zavargások Párizsban, ahol estére sikerült a rendet a rendőrségnek helyreállítania, ezért Castaner arra kérte a sárgamellényeseket, hogy határolódjanak el a rendbontóktól.

Országszerte ugyanakkor többségében békés tüntetésekről érkeztek hírek: mintegy 75 ezren vonultak az utcákra, de Bordeaux-ban, Strasbourgban, Toulouse-ban, Nantes-ban, Tours-ban és Dijonban is voltak összecsapások a rendőrök és tüntetők között.

A november 17-i első országos tiltakozáson 282 ezren, múlt szombaton 106 ezren tüntettek. A megmozdulás ellentmondása, hogy miközben hétről hétre egyre kevesebb a békés tiltakozó, és radikalizálódnak a Párizsban tüntetők, a közvélemény egyre nagyobb mértékben támogatja a sárgamellényeseket, a felmérések szerint 75 és 84 százalék közötti a francia társadalomban a szimpatizánsok aránya.

Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

A Facebookon spontán szervezett, apolitikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képviseletet is elutasító mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonulók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlése mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések, de többen követelték Emmanuel Macron államfő lemondását is.

A közvélemény és az ellenzék nyomására a kormány érzékelhetően keresi a politikai megoldást a válságra, miután kudarcba fulladtak a párbeszédre irányuló kísérletek a mozgalom szóvivőivel. Édouard Philippe miniszterelnök, aki szombat este egy rendőrségi látogatáson elítélte az erőszakot, lemondta részvételét a lengyelországi Katowicében vasárnap kezdődő COP24 ENSZ-klímakonferencián, a belügyminiszter pedig elismerte, hogy a kormány több kommunikációs hibát is vétett az elmúlt hetekben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Thibault Camus

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.