Pesti Srácok

Az ELTE BTK dékánja szerint egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell lennie

Az ELTE BTK dékánja szerint egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell lennie

Egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell lennie az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) dékánja szerint, aki erről a Magyar Idők szerdai számában megjelent interjújában beszélt.

A lap kérdésére válaszolva, amely szerint az elmúlt hetekben nagy vitát kavart a médiában, hogy az oktatók egy része az egyetemi katedrán politizál, Sonkoly Gábor azt mondta: egy állami egyetem ne politizáljon, a tanóra nem erre való. Ugyanakkor hozzátette, hogy vannak olyan területek, ahol óhatatlanul szóba kerülhetnek aktuális politikai kérdések is, ilyen például a média vagy a kortárs történelem.

- fogalmazott a dékán, aki rámutatott: ebben a hallgatói önkormányzat is a diákok segítségére van. Sonkoly Gábor elmondta azt is, hogy az ELTE 2019. évi költségvetésében "van egy neuralgikus pont", amely szerint a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karnak (TTK) a felhalmozott hiányuk miatt karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania, többek között létszámleépítéssel. Az oktatásért felelős államtitkársággal abban maradtak, hogy öt-hét százaléknál nem lehet több az elbocsátás - közölte. Sonkoly Gábor szólt arról is, hogy készül a Bölcsészettudomány a 21. században című stratégia, amelynek igényét az oktatási kormányzat fogalmazta meg.

PestiSracok facebook image

Ebben az ELTE BTK meghatározó szerepet kíván játszani - emelte ki. A dékán nagyon fontosnak nevezte, hogy nemzeti párbeszéd legyen arról, mi a bölcsészettudomány szerepe ma Magyarországon, és hogyan tud válaszokat találni a kortárs társadalmi igényekre a bölcsészettudomány. Az egyik ilyen fontos kérdéskör a nemzettudat - mondta, hozzátéve, hogy társadalmi részvétellel együtt kell lefolytatni azokat a vitákat is, mit jelent ma a nemzeti kánon, kik tartoznak bele a nemzeti irodalmi, történelmi, nyelvi és néprajzi kánonba. Ennek a kereteit is ki kell dolgozni - jegyezte meg Sonkoly Gábor, aki szerint a dokumentum arról is szól, hogy mi Magyarország helye a világban.

Forrás: Magyar Idők; Vezető kép: Hír TV

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)