Pesti Srácok

Az ELTE BTK dékánja szerint egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell lennie

Az ELTE BTK dékánja szerint egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell lennie

Egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell lennie az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) dékánja szerint, aki erről a Magyar Idők szerdai számában megjelent interjújában beszélt.

A lap kérdésére válaszolva, amely szerint az elmúlt hetekben nagy vitát kavart a médiában, hogy az oktatók egy része az egyetemi katedrán politizál, Sonkoly Gábor azt mondta: egy állami egyetem ne politizáljon, a tanóra nem erre való. Ugyanakkor hozzátette, hogy vannak olyan területek, ahol óhatatlanul szóba kerülhetnek aktuális politikai kérdések is, ilyen például a média vagy a kortárs történelem.

- fogalmazott a dékán, aki rámutatott: ebben a hallgatói önkormányzat is a diákok segítségére van. Sonkoly Gábor elmondta azt is, hogy az ELTE 2019. évi költségvetésében "van egy neuralgikus pont", amely szerint a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karnak (TTK) a felhalmozott hiányuk miatt karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania, többek között létszámleépítéssel. Az oktatásért felelős államtitkársággal abban maradtak, hogy öt-hét százaléknál nem lehet több az elbocsátás - közölte. Sonkoly Gábor szólt arról is, hogy készül a Bölcsészettudomány a 21. században című stratégia, amelynek igényét az oktatási kormányzat fogalmazta meg.

PestiSracok facebook image

Ebben az ELTE BTK meghatározó szerepet kíván játszani - emelte ki. A dékán nagyon fontosnak nevezte, hogy nemzeti párbeszéd legyen arról, mi a bölcsészettudomány szerepe ma Magyarországon, és hogyan tud válaszokat találni a kortárs társadalmi igényekre a bölcsészettudomány. Az egyik ilyen fontos kérdéskör a nemzettudat - mondta, hozzátéve, hogy társadalmi részvétellel együtt kell lefolytatni azokat a vitákat is, mit jelent ma a nemzeti kánon, kik tartoznak bele a nemzeti irodalmi, történelmi, nyelvi és néprajzi kánonba. Ennek a kereteit is ki kell dolgozni - jegyezte meg Sonkoly Gábor, aki szerint a dokumentum arról is szól, hogy mi Magyarország helye a világban.

Forrás: Magyar Idők; Vezető kép: Hír TV

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.