Csökkent a szociális védelemre fordított kiadások aránya az EU-ban
Enyhén csökkent a szociális védelmi rendszerre fordított kiadások aránya az Európai Unióban tavalyelőtt: míg 2015-ben a bruttó hazai termék (GDP) 28,4 százalékát fordították erre a célra a tagállamok, 2016-ban a 28,2 százalékát.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán közölt jelentése szerint a szociális kiadások - nyugdíj, egészségügy, munkanélküliség, család és gyermekek, lakhatás és társadalmi kirekesztettség - GDP-hez viszonyított aránya 2016-ban Franciaországban volt a legnagyobb, 34,3 százalék, míg Romániában, Litvániában és Lettországban a legalacsonyabb, egyaránt 15 százalék körül. Tavalyelőtt uniós szinten a szociális védelemre fordított pénzeknek alapvetően két forrása volt, 55 százalék származott társadalombiztosítási járulékokból, 40 százalék pedig a kormányok adóbevételeiből.
Az összes kiadásból 45,6 százalék jutott nyugdíjakra, 36,9 százalék egészségügyi ellátásra, 8,7 százalék családtámogatásra, 4,7 százalék munkanélküli segélyre és 4,2 százalék lakhatásra, illetve a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésre. Franciaország mellett az uniós átlag feletti mértékben költött 2016-ban a szociális védőhálóra Finnország (32,0 százalék), Dánia (31,6 százalék), Ausztria (30,3 százalék), Belgium (29,8 százalék), Olaszország (29,7 százalék), Svédország (29,6 százalék), Hollandia (29,5 százalék), valamint Németország (29,4 százalék). Magyarország 2016-ban a GDP 19,2 százalékát, 2015-ben 19,4 százalékát, 2011-ben pedig 21,6 százalékát költötte szociális célokra. A tavalyelőtti arány a 18. helyre volt elég 27 uniós ország között. (A hiányzó Lengyelországról nincs adat.)
Az egy főre jutó szociális kiadások összege - az egyes országok közötti árszintkülönbségeket kiszűrő - vásárlóerő-egységben (PPS) mérve is jelentős különbségeket mutat az egyes tagállamok között 2016-ban. Az uniós átlag 8200 PPS, ezt tíz ország múlja felül. Luxembourg (14,5 ezer PPS) után Ausztria (11,1 ezer PPS), Németország (11,0 ezer PPS), Dánia (10,9 ezer PPS), Hollandia (10,9 ezer PPS) és Franciaország (10,8 ezer PPS) lakosaira jut a legmagasabb összeg, míg a legszegényebb országokban, Romániában, Bulgáriában és Lettországban 3 ezer PPS alatt áll az egy főre jutó szociális kiadások összege. Magyarország 4 ezer PPS-sel a 22. helyre került. Az uniós átlagot meghaladó mértékben költött Magyarország a családok és gyermekek védelmére, az összes szociális kiadások 11,9 százalékát, valamint a nyugdíjakra (50,0 százalék). Arányait tekintve az uniós átlagnál kevesebbet költött Magyarország munkanélküli segélyekre (1,7 százalék), az egészségügyre (33,9 százalék), valamint lakhatásra és a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésre (2,4 százalék).
Forrás: MTI; Vezető kép: Stockphoto
