Pesti Srácok

Macron az elégedetlenkedők tíz százalékát lecsukatta

Macron az elégedetlenkedők tíz százalékát lecsukatta

A francia kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesek megmozdulásait kísérő zavargások miatt 1929 előállítás történt és 1709-en kerültek őrizetbe, közülük több, mint ezren Párizsban, ami kivételesen magas szám - derül ki a belügyminisztérium által vasárnap közzétett végleges adatokból. A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját.

A szombati, negyedik tiltakozónapon országszerte 136 ezren vonultak utcára, hasonló számban, mint a december 1-jei megmozdulás során. Párizsban mintegy 10 ezren tiltakoztak. Nicole Belloubet igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a párizsi ügyészségnek mintegy ezer esetet kell kivizsgálnia, közülük száz kiskorúakat érint. A fővárosban őrizetbe vettek nyolcvan százaléka nem párizsi, hanem vidékről érkezett. Párizsban az előállítások már szombat hajnalban, a tüntetések előtt megkezdődtek, de a miniszter tagadta, hogy azok a tiltakozó akciók megakadályozására szolgáltak volna. A tárcavezető elmondta, hogy vagy valamilyen szabálysértés esetén vagy pedig - az ultrajobboldali szélsőségesek esetén - előzetes vizsgálatok következményeként állították elő a rendőrök a tiltakozókat.

Rémy Heitz párizsi főügyész jelezte, hogy a vádhatóság nem fogja büntetlenül hagyni a szombaton Párizsban elkövetett bűncselekményeket. A gyanúsítottak többségét gyorsított eljárásban állítják bíróság elé, vasárnap estig 278 ember ellen indult eljárás, 494 esetben viszont figyelmeztetéssel lezárták az ügyet. A főügyész szavai szerint a párizsi vádhatóság "határozott és pedagógiai jellegű, gyors válaszokat" kíván adni a zavargásokra. A most előállított emberek profilja hasonló azokéhoz, akik december 1-jén garázdálkodtak, törtek-zúztak, autókat borítottak és gyújtottak fel, barikádokat építettek, kirakatokat törtek be Párizsban: többségében 40 év alatti, büntetlen előéletű, vidékről érkezett férfiak. Hangadók az ultrajobboldali és az ultrabaloldali szélsőségesek voltak, de egészen fiatalok is akadtak a zavargások résztvevői között, akik elsősorban üzleteket fosztogatni érkeztek Párizsba.

A francia elnöki hivatal közben bejelentette, hogy Emmanuel Macron államfő hétfőn 20 órakor tart televíziós beszédet. A köztársasági elnök több, mint egy hete nem szólalt meg az ügyben. Az elnök "konkrét és azonnali" intézkedéseket fog bejelenteni Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter szerint, aki ugyanakkor kizárta, hogy a minimálbér nettó 1200 eurós összegét jövőre az infláción felüli mértékben megemelnék. A köztársasági elnök hétfő délelőtt fogadja a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőit, a helyi választott képviselők egyesületeinek vezetőivel, valamint a szenátus és a nemzetgyűlés elnökeivel együtt.

PestiSracok facebook image

A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen három hete kezdődtek országszerte tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén. A francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a múlt héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják, és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.