Pesti Srácok

Októberben nyújtották be idén a legtöbb menedékkérelmet az EU-ban

Októberben nyújtották be idén a legtöbb menedékkérelmet az EU-ban

Mintegy 55 ezer elsőfokú menedékkérelmet nyújtottak be októberben az Európai Unióban, illetve Norvégiában és Svájcban, ami a legmagasabb szám idén - írta kedden közzétett jelentésében az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO).

A szervezet közlése szerint ehhez jön még hozzá nagyjából ötezer ismét benyújtott kérelem, az összesített szám így 60 ezer körüli, magasabb az idei havi átlagnak számító 51 ezernél. Bár ez 2018-ban rekordnak számít, az év első 10 hónapjában így is kevesebb volt az igénylők száma (522 ezer) a tavaly regisztráltnál (597 ezer).

A kérelmezők legnagyobb csoportját a szíriai (6740), az afgán (4921) és az iraki (3869) állampolgárok tették ki októberben, de nőtt az irániak és a törökök száma és részaránya is, így immár utóbbiak kerültek a lista negyedik és ötödik helyére.

Októberben 3170 iráni állampolgár kért menedéket Európában, több, mint az elmúlt két évben bármikor. Közülük átlagosan minden harmadik jut menekültstátushoz a korábbi adatok alapján. A török kérelmezők száma 2880 volt, ami ugyancsak rekordnak számít, nekik 44 százalékuk nyer menedékjogot.

PestiSracok facebook image

Jelentősen nőtt a georgiai, a venezuelai és az albán kérelmezők száma is, akinek a helyzetét megkönnyíti, hogy vízummentesen utazhatnak be az EU-ba. Az európai hatóságok októberben mintegy 50 ezer ügyben döntöttek, a kérelmek körülbelül 34 százalékát hagyva jóvá. A legnagyobb eséllyel a szíriaiak, a jemeniek, az eritreaiak kaptak menekültstátust, a lista másik végén a macedónok és a moldovaiak álltak.

Az elsőfokú határozatra váró, függő ügyek száma október végén 441 ezer volt.

Forrás: MTI; Fotó: origo.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.