Pesti Srácok

Varga Mihály: A magyar gazdaság stabil növekedési pályára állt

Varga Mihály: A magyar gazdaság stabil növekedési pályára állt

A magyar gazdaság az utóbbi években olyan növekedési pályára állt, amely az embereknek csökkenő adókat, emelkedő béreket, a vállalatoknak alacsonyabb közterheket, javuló üzleti környezetet jelent – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Budapesten, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Vállalkozók Napja rendezvényén.

Varga Mihály beszámolójában kifejtette, hogy a gazdaság öt százalék felett bővül, csökkennek az adó- és adminisztrációs terhek, nőnek a beruházások és a fogyasztás is. A központi költségvetés bevételei az adócsökkentések ellenére emelkednek, a gazdaság teljesítményének emelkedése pedig megjelenik a foglalkoztatási adatokban: a rendszerváltás óta nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint most. A miniszter kiemelte, több, mint öt éve folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon, az adócsökkentéseknek és adókedvezményeknek, a bővülő foglalkoztatásnak, az emelkedő reálkereseteknek köszönhetően több pénz marad az embereknél. A kiskereskedelmi forgalom hatvannégy hónapja bővül, és a növekvő fogyasztás segíti a vállalkozásokat is. A tárcavezető hangsúlyozta, a kormány számos, a vállalkozásokat támogató intézkedést hozott, ezek között említette, hogy a kilenc százalékra mérsékelt társasági adó összességében százötvenmilliárd forintot hagyott a hazai vállalkozásnál. Varga megjegyezte: Magyarországon az Európai Unióban a legalacsonyabb a társasági adó, a személyi jövedelemadó a harmadik legalacsonyabb, és utóbbiból a gyermekek után járó kedvezmény miatt a családoknak még kevesebbet kell fizetniük. A tárcavezető kitért arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknak is jelentős megtakarítást hozott az elmúlt év, hiszen két százalékponttal, tizenhatról tizennégy százalékra csökkent a kisvállalati adó (kiva) kulcsa, és kétszeresére emelkedett a kisadózók tételes adója, a kata bevételi határa, kedvezőbb lett a fizetendő közteher mértéke. A könnyített adózás népszerűségét igazolja, hogy november elején a katát választók száma meghaladta a háromszázezret, vagyis majd minden harmadik vállalkozás ezt választotta. Szintén a kisvállalkozásokat segíti, hogy jövőre nyolcról tizenkétmillió forintra emelkedik az alanyi adómentesség határa – tette hozzá.

Varga Mihály rámutatott: a kormány adópolitikájának a középpontjában továbbra is az adócsökkentés és az egyszerűsítés áll. A pénzügyminiszter a 2016 novemberében kötött hatéves bérmegállapodást gazdaságtörténeti jelentőségűnek nevezte, amely százalékpontban mérhető módon hozzájárult a magyar gazdaság növekedéséhez. Mint mondta, a megállapodásnak köszönhetően az idei év januárja és szeptembere között csaknem tizenkét százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó bérek, míg a munkáltatói járulékok huszonhét százalékról az idei évre 19,5 százalékra csökkentek, jövőre pedig tovább mérséklődnek. A miniszter jelezte, hogy miután a munkaadók és munkavállalók az idén nem tudtak megállapodni a jövő évi minimálbérről, illetve a bérminimumról, a kormánynak nagy lesz a felelőssége a döntésben. Varga Mihály szólt arról, hogy a következő években a minőségi változásokra kell helyezni a hangsúlyt a gazdaságpolitikában. Elmondása szerint lehet akár három százalék is a gazdasági növekedés, az elsődleges cél az, hogy a gazdaság szerkezete, a növekedés összetétele legyen jobb. Ehhez versenyképességben, hatékonyságban, minőségben kell javulni – emelte ki a miniszter.

Tolnay Tibor, a VOSZ elnöke arról beszélt, hogy a szövetség az idén aktualizálta a célkitűzéseit. Továbbra is fő célnak tekintik a gazdaság versenyképességének javítását, a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztését, a digitalizációt, szükségesnek tartják a kkv-szektort segítő pénzügyi programok fenntartását. A Vállalkozók Napján néma felállással megemlékeztek az idén elhunyt Demján Sándorról, a VOSZ egykori elnökéről, és levetítették az emlékére készített filmet, amelyben felidézték a vállalkozásokért, valamint a tudomány, művészet elismerésért végzett munkáját.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.