A kereszténységet elvető nemzet pusztulásra van ítélve
Egy ország anyagi gazdagsága nagyon fontos, de ha lelkileg kiüresedik, ha a kereszténységet elveti, akkor előbb-utóbb az a nemzet, az az ország pusztulásra van ítélve - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára szombaton Esztergomban, a 25. Becket Szent Tamás-emléknapon tartott előadásában.
Sztáray Péter hozzátette, a magyarok számára a kereszténység a teológiai hagyományok mellett egy társadalmi berendezkedést is jelent, amely több, mint ezer éve meghatározza az ember méltóságát, a családot, a nemzetet, az állam és az egyházak helyzetét.
Néppárti kormányunk van, mely kereszténydemokrata szellemiségben kormányoz (...) felépítettünk egy XXI. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi keresztény kultúránkat, esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására
- jelentette ki az államtitkár. Sztáray Péter leszögezte, a magyarok ma úgy képzelik el Magyarországot és Európát, hogy az elismeri a kereszténység fontosságát, alapja a család; Európát pedig a nemzetek Európájaként értelmezik, amely nem kirekesztő, de ragaszkodik értékeihez. Az államtitkár úgy vélte, a különbségek nem adhatnak okot arra, hogy bármelyik országot megbélyegezzék, és kirekesszék a közös döntés lehetőségéből.
A nemzetek nélküli európai egyesült államok lázálmára csak úgy adhatunk eredményes választ, ha erős nemzetekre támaszkodhatunk, melyek együttműködve képesek a jövő problémáit megoldani
- fogalmazott Sztáray Péter.
A megemlékezésen Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője előadásában az államalapítástól mutatta be a két társadalom egyházszervezésének és hatalmi berendezkedésének folyamatos változását, kiemelve Becket Tamás, Canterbury érseke és Bánfi Lukács esztergomi érsek sorsának hasonlóságát, amikor hitük védelmében és az egyház függetlensége érdekében szembefordultak királyukkal.
Becket Tamás vértanúságig tartó felelősségvállalása örök időkre szóló példa marad
- mondta az MTI-nek Kásler Miklós.
Hasonlóképpen fogalmazott részben magyarul elmondott köszöntőjében Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, aki azt mondta, "Becket Tamás élete sem volt érdemtelen, de mártíromsága a kor emberéből a mindenkor emberévé tette".
Esztergom polgármestere zárszavában úgy vélte, nehéz korban élünk, amely nem törődik Istennel, elhanyagolja a nemzeti öntudatot, és veszni hagyja azokat az értékeket, amelyeknek világában egyet jelent magyarság és kereszténység, és a keresztény Európához való tartozás.
Csak a lelkeket érintő erkölcsi értékrend hirdetése és elfogadása teszi lehetővé az élet megmaradását és előbbre jutását. Olyan közösségeket kell kovácsolni, ahol ez az összetartozás védettséget biztosít. A közös hit és szeretet biztosít védelmet a szekularizált világ rombolásával szemben
- fogalmazott Romanek Etelka (Fidesz-KDNP).
A rendezvény előtt, amelyet a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint a Rudnay Sándor Alapítvány szervezett, ökumenikus szertartás volt Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában. Esztergom és Canterbury a XII. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Egykori főpapjaik, Becket Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaik idejéből származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.
Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére. Lékai László bíboros - aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke - Becket Tamás 1538-ban Esztergomba került ereklyéinek egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
