Pesti Srácok

A Századvég az Európai Bizottság nemzetállamok általi ellenőrzését javasolja

A Századvég az Európai Bizottság nemzetállamok általi ellenőrzését javasolja

A Századvég javaslatot készített arra, hogy az Európai Bizottságot a nemzetállamok tudják ellenőrizni.

Az alapítvány szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, olyan intézmény létrehozását javasolják, amely transzparenciát teremtene az európai uniós intézmények működésében. Ezt azzal indokolták, hogy súlyos eurómilliárdok tűnnek el egyre kevésbé követhetően az uniós "intézményi struktúra útvesztőiben". "Miközben az uniós vezetők és különösen a bizottság a tagállamok nemzeti kormányait szeretnék pénzügyi támogatási és ellenőrzési eszközökkel politikailag sakkban tartani, Európa nem képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal" - olvasható a közleményben.

Az Európai Parlament 2019. január 17-én megszavazta, hogy 1,8 milliárd eurót adnának az "Európai Jogok és Értékek" nevű új program számára, háromszor annyit, mint amennyi a bizottság javaslatában szerepelt. Emellett a következő hosszú távú, azaz a 2021-2027-es időszakra szóló uniós költségvetés fontos elemeként a bizottság 2018 júniusában azt javasolta, hogy az unió 34,9 milliárd eurót fordítson "a határvédelemre és határigazgatásra, valamint a migráció kezelésére". Eközben a Századvég szerint elvennék a tagállamok jogát a határvédelemtől, és nem átlátható, hogy a forrásokból valóban az európai emberek javát szolgáló intézkedésekre mennek-e el, vagy pedig azzal ellentétes célokat szolgáló magánszemélyek és szervezetek "kifizetőhelyei" kapják a forrásokat. Ezért - mint írták - "itt az ideje", hogy az új Európai Parlament megalakulása után létrejöjjön egy, a nemzeti parlamentek delegáltjaiból álló új intézmény, amely ellenőrzi az EU-s intézményi kiadásokat.

A brüsszeli székhelyű hivatal feladata az Európai Unió által létrehozott uniós pénzügyi keret terhére megvalósuló valamennyi uniós intézményi kiadás folyamatos pénzügyi ellenőrzése lenne, a szervezet hivatala hét négytagú állandó tanácsból, valamint összesen huszonnyolc pénzügyi ellenőrből állna. A működéséhez szükséges pénzügyi bázist a huszonnyolc uniós tagállam törvényhozó testületei biztosítanák az adott állam központi költségvetésében. A javaslat szerint a hivatal állandó tanácsainak tagjait, valamint a pénzügyi ellenőröket a tagállami törvényhozások választanák meg az új Európai Parlament alakuló ülését követő 60 napon belül. Mindegyik tagállam egy-egy tanácstagot, illetve pénzügyi ellenőrt delegálhatna a hivatalba megfelelő szakirányú végzettséggel és pártpolitikai függetlenséggel. A parlamenteknek indokolt esetekben jogában állna a delegált tisztségviselők visszahívása. A hivatal csak pénzügyi ellenőrzéseket végezne, büntetőeljárást nem kezdeményezhetne, vádat nem emelhetne, az uniós tagállamok törvényhozásait azonban tájékoztathatná. Együttműködne az uniós intézményeken belüli pénzügyi visszaélések elleni küzdelemben az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF).

PestiSracok facebook image

MTI; Vezető kép: EPA

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)