Pesti Srácok

A világ más tájain csökken a migráció és menekülttáborokat zárnak be

A világ más tájain csökken a migráció és menekülttáborokat zárnak be

Az ausztrál kormány szerdán bejelentette, hogy bezár két menekülttábort, egyet Melbourne-ben és egyet Sydneyben. A kabinet értékelése szerint a csökkenő migráció Ausztrália sikeres bevándorlási politikájának bizonyítéka.

David Coleman bevándorlási miniszter közleményében jelezte, hogy a Melbourne-ben található, vitatott maribyrnongi létesítményt azonnali hatállyal bezárják, a sydneyi Blaxland Központot pedig májusig felszámolják. A fokozott biztonságú maribyrnongi tábor a legszigorúbb volt a maga nemében Ausztráliában. A központban az őrök a megszokottnál gyakrabban használták a bilincset és a kényszer változatos formáit a The Age című ausztrál napilap 2016-os beszámolója szerint. Coleman szerint a menekülttáborok bezárása a kormány sikeres bevándorlási politikájának bizonyítéka. Ausztrália 2013 óta nem engedi be területére a tengeren át, illegális úton érkezett migránsokat, és Pápua Új-Guineában, illetve Nauruban helyezi el őket. Az ottani táborokban mintegy ezren raboskodnak - többen évek óta - kilátástalan helyzetben. Rajtuk kívül 1250 embert tartanak fogva Ausztrália területén fokozott biztonságú létesítményekben. Coleman rámutatott, hogy Ausztrália új bevándorlási politikájának köszönhetően csökkent a tengeri migráció, 19 központot zártak be és mintegy 500 millió ausztrál dollárt (98,5 milliárd forintot) takarítottak meg.

Jogvédők ezzel szemben üres gesztusnak nevezték a kormány intézkedéseit, amelyek oka szerintük az, hogy a maradék hét ausztráliai menekülttábor befogadóképessége megnövekedett.

PestiSracok facebook image

- hangsúlyozta közleményében Ian Rintoul, egy menekültügyi szervezet szóvivője.

- tette hozzá.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.