Pesti Srácok

Amerikai egyeztetést követően kiáltotta ki magát ideiglenes elnöknek Guaidó, a venezuelai ellenzék vezetője

Amerikai egyeztetést követően kiáltotta ki magát ideiglenes elnöknek Guaidó, a venezuelai ellenzék vezetője

A venezuelai ellenzék vezetője, Juan Guaidó házelnök azután kiáltotta ki magát az ország ügyvivő elnökének, hogy telefonon beszélt Mike Pence amerikai alelnökkel, aki Washington támogatásáról biztosította őt - írta helyi idő szerint pénteken a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap.

A lap forrásai szerint Pence a telefonbeszélgetés során ígéretet tett, hogy az Egyesült Államok támogatni fogja Guaidót, ha a venezuelai alkotmány egyik rendelkezésére hivatkozva átveszi az ország irányítását a hivatalban lévő Nicolás Maduro elnöktől. A lap szerint a telefonhívás indította be az előző néhány hétben titokban kidolgozott titkos tervet, amelynek értelmében Washington és a szövetségesei elismerik az ország ügyvezető elnökének Guaidót. A WSJ úgy tudja, hogy korábban "tárgyalások folytak amerikai vezetők, tanácsadók, törvényhozók, valamint a venezuelai ellenzék fő vezetői, közöttük Guaidó között".

A cikk szerint néhány amerikai tisztségviselő attól tartott, hogy a terv bizonytalanságot eredményezhet és veszélybe sodorhatja a Caracasban dolgozó amerikai diplomatákat. A lap forrásai szerint Donald Trump amerikai elnök már a kormányzása kezdetén kijelentette, hogy elsődleges kérdésnek tekinti Venezuelát, valamint Iránt és Észak-Koreát. Az Egyesült Államokban Maduro választási győzelme után kezdtek el a terven dolgozni. Az amerikai fél "december végén-január elején kezdett tárgyalni az ellenzékkel" - közölte a lappal az amerikai kormányzat egyik névtelenséget kérő munkatársa. Az ellenzéknek ekkor az volt a véleménye, hogy a nemzetközi közösség támogatására van ahhoz szükség, hogy befolyásolhassák a venezuelai politikai helyzetet, és ezt az amerikai vezetőkkel is közölték.

A cikk szerint republikánus és demokrata párti képviselők egyaránt támogatták a tervet. Az év végi ünnepek idején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter találkozott a Washingtonnal szövetséges államok képviselőivel és megvitatta velük a venezuelai helyzetet. Január másodikán tárgyalt a brazil és a kolumbiai kollégájával, majd Iván Duque kolumbiai elnökkel találkozva is utalást tett Washington szándékaira. Pompeo január 10-én tárgyalt Guaidóval és "szoros együttműködést" ígért neki "a Venezuela demokratikus jövőjéhez vezető úton. Január 15-én az amerikai kormányzat emberei intézkedéseket hoztak arról, hogy egyeztetik a tervet a szövetségesekkel és Guaidóval. Pompeo tárgyalt Chrystia Freeland kanadai külügyminiszterrel, majd ismét felhívta Juan Guaidót, hogy biztosítsa őt Washington támogatásáról.

PestiSracok facebook image

A lap szerint az Egyesült Államokban szoros figyelemmel követik a venezuelai eseményeket. Amerikai tisztségviselők feltételezik, hogy a venezuelai hadsereg egy része az ellenzéket támogatja. Az amerikai kormányzat a venezuelai üzleti élet képviselőivel is kapcsolatba kíván lépni. Ezen kívül Washington arra is intézkedéseket hoz, hogy Guaidó legyen jogosult hozzáférni az amerikai bankokban őrzött venezuelai letétekhez. Január 23-án Juan Guaidó, akinek házelnöki kinevezését két nappal korábban semmisnek nyilvánította a venezuelai legfelsőbb bíróság, önhatalmúlag kikiáltotta magát Venezuela ügyvezető elnökének. Guaidót már elismerték Mexikó kivételével a latin-amerikai államokat tömörítő limai csoport országai, Albánia, Georgia, az Egyesült Államok és az Amerikai Államok Szervezete. Több európai uniós tagállam biztosította támogatásáról a venezuelai parlamentet és reményét fejezte ki, hogy mielőbb választásokat tartanak a válság rendezése érdekében. Nicolás Madurót Oroszország, Bolívia, Irán, Kuba, Nicaragua, Salvador és Törökország támogatta. Fehéroroszország és Kína szorgalmazta a vitás kérdések békés megoldását és fellépett a külső beavatkozás ellen, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig párbeszédet szorgalmazott a válság megoldására.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)