Pesti Srácok

Egyes ausztrálok szégyellik az ország nemzeti ünnepét

Egyes ausztrálok szégyellik az ország nemzeti ünnepét

Ausztrálok ezrei tiltakoztak szombaton az első brit telepesek érkezésének évfordulóján tartott nemzeti ünnep ellen, amelyet az őshonos lakossággal szembeni sértésnek tekintenek.

Számos ausztrál számára a január 26-án tartott Ausztrália-nap az őslakosok elnyomásának kezdetét jelképezi. Azt követelik, hogy gondolják át a nemzeti ünnepet, és minden évben tiltakoznak a "megszállás napja" ellen. Ausztrália mindig az őslakosok földje volt, és mindig is az lesz - skandálták tüntetők Melbourne-ben. Az ország több városában tüntetők ezrei gyűltek össze a nemzeti ünnep napjának megváltoztatását, illetve eltörlését követelve.

- mondta az AFP francia hírügynökségnek az egyik melbourne-i tüntető, Dominic Guerrera.

PestiSracok facebook image

Scott Morrison miniszterelnök, aki ellenzi a dátum megváltoztatását, szombaton kijelentette: Ausztrália nem fordíthat hátat a múltjának. "Ausztrália képes túllépni a dolgokon, meglátni az összes rassz, nép, kultúra, vallás és nyelv közös értékeit" - mondta. A miniszterelnök a héten közölte, hogy a kormány expedíciót finanszíroz James Cook brit felfedező első ausztráliai útjának 250. évfordulója alkalmából.

Régészek egyébiránt pénteken jelentették be, hogy azonosították az Ausztráliát elsőként körbehajózó és a földrésznek nevet adó angol tengerésztiszt, Matthew Flinders (1774-1814) földi maradványait London egy hajdani temetkezőhelyén, a High Speed 2 nagysebességű vasúti hálózat építési munkálatai közben. Ausztráliában az őshonos lakosság hátrányos helyzetben van, a szegénységi mutatója magasabb, mint a többi közösségek körében. A szociális és egészségügyi ellátáshoz is nehezebben jutnak hozzá, és felülreprezentáltak a börtönnépességben is.

Számos ünnepséget tartottak szombaton a nemzeti nap alkalmából, amikor több, mint 16 ezer bevándorló tesz állampolgársági esküt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.