Pesti Srácok

Szociáldemokrata miniszterelnöke lesz Svédországnak

Szociáldemokrata miniszterelnöke lesz Svédországnak

Megszavazta a svéd parlament Stefan Löfven szociáldemokrata pártvezetőt az ország új kormányfőjének a pénteken tartott bizalmi szavazáson, és ezzel lezárult a tavaly szeptemberi választások óta húzódó politikai patthelyzet.

A jobbközép Liberálisok és a Centrum Párt múlt héten megegyezett a Löfven vezette szociáldemokrata-zöld koalícióval, hogy támogatják a kisebbségi piros-zöld szövetséget a parlamenti szavazáskor a kormányalakítás érdekében. A jobbközép és a balközép blokkból a pártok részben azzal a céllal fogtak össze, hogy megakadályozzák, hogy a bevándorlásellenes Svéd Demokratáknak beleszólásuk legyen az ország vezetésébe. Löfven vezette az előző kormányt is, először 2014-ben került a miniszterelnöki posztra. A pénteki parlamenti szavazáson csak 115 képviselő támogatta Löfvent, 153-an ellene szavaztak, viszont 77 törvényhozó tartózkodott. A svéd jogszabályok értelmében mindaddig érvényesnek számít a kormányfőjelölt személyének jóváhagyása, amíg a parlament többsége nem szavaz kifejezetten ellene.

Jobboldali gazdaságpolitika jöhet

A szociáldemokrata vezető által kötött kompromisszum következtében az új kormány várhatóan csökkenteni fogja az adókat, és enyhíteni fog a munkaerőpiac és a lakásbérleti piac állami szabályozásán, ami szakértők szerint éles jobboldali irányú elmozdulás, és valószínűleg elégedetlenséget szül majd a szociáldemokraták hagyományos támogatói körében. Az őszi parlamenti választáson sem a szociáldemokraták, sem a konzervatívok által vezetett blokk nem kapott a kormányalakításhoz szükséges többséget, viszont a Svéd Demokratákkal - akik a mérleg nyelvét jelenthették volna - mindkét oldal kizárta az együttműködést. A Svéd Demokraták korábban határozottan jelezték, hogy egyetlen olyan kormányt sem fognak támogatni, amely nem biztosít jogot nekik a politikai irány befolyásolására.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.