Pesti Srácok

Több, mint kétezer migráns fulladt a Földközi-tengerbe 2018-ban

Több, mint kétezer migráns fulladt a Földközi-tengerbe 2018-ban

Összesen 2262 migráns veszett a Földközi-tengerbe tavaly, míg 113482 társuk sikeresen kelt át a veszélyes tengeri úton Európába - számolt be az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) csütörtökön. A számok csökkenő tendenciát mutatnak: 2017-ben 172301-en érkeztek a tengeren át Európába, és 3139-en haltak meg vagy tűntek el útközben a genfi főbiztosság honlapján közzétett adatok szerint.

Az elmúlt évben Spanyolországon keresztül lépett be a legtöbb bevándorló Európába: 55756-an érkeztek az országba tengeri úton (2017-ben 22103-an). A bevándorlásellenes politikát folytató kormány irányította Olaszországot ezzel szemben mindössze 23371-en választották úti célul tavaly, ami jelentős csökkenés 2017-hez képest: akkor még 119369 érkezőt regisztráltak az országban. A korábban a migráció elsődleges útvonalán fekvő Görögországba 32497 migráns érkezett 2018-ban.

A legtöbb migráns tavaly Guineából indult útnak (13068), ezt követi Marokkó (12745), Mali (10347), illetve Szíria, Afganisztán és Irak.

Olaszország 2018 nyarán lezárta kikötőit a humanitárius mentőhajók előtt, ami európai diplomáciai válsághoz vezetett. A tengeren veszteglő hajókon található migránsok elhelyezéséről minden egyes esetben egyedi megállapodás született az európai országok között.

PestiSracok facebook image

- mutatott rá a menekültügyi főbiztosság. Felszólította az illetékes országokat, hogy dolgozzanak ki egy regionális mechanizmust, amely egyértelmű és kiszámítható utasításokkal látja el a hajókapitányokat a migránsok előtt nyitva álló kikötőkről.

A máltai hatóságok szerdán a romló fedélzeti körülményekre tekintettel befogadták két német civil szervezet mentőhajóját, amelyek 49, a Földközi-tengerből kimentett migránst szállítottak fedélzetükön.

Forrás: MTI; Fotó: amnesty.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.