Pesti Srácok

Vonulásos tüntetést tartott az ellenzék, ezúttal Békéscsabán

Vonulásos tüntetést tartott az ellenzék, ezúttal Békéscsabán

Ha már Budapesten érdektelenségbe fulladtak az ilyesfajta kísérletek, az ellenzéki pártok parlamenti képviselői Békéscsabán igyekeztek tüntetni, szokásos módon a munka törvénykönyvének módosítása, valamint a kormány ellen. Az eseményen nagyjából kétszázan vettek részt.

A tömeg az ellenzéki pártok zászlaival, "Ellenállás!" molinóval felvezetve, "Nem félünk!"-et skandálva vonultak fel a város főutcáján, majd a városháza előtt hallgatták meg a Békéscsabára érkezett ellenzéki politikusokat. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arról tájékoztatta hallgatóságát, hogy már 400 ezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az európai ügyészséghez.

Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője arról szólt, hogy az ellenzéket összeköti a "valódi köztársaság" igénye. Ezért közösen fogják a továbbiakban is követelni a demokráciát, és az ellenzéki pártok, a civilek és a szakszervezetek közösen fogják kivívni az "új rendszerváltást". Vadai Ágnes, a DK képviselője arra bíztatta hallgatóságát, hogy kérdezzenek. Példaként - egyebek mellett - azt hangsúlyozta: hogyan lehet, hogy a családok évében fogadta el a fideszes többség a "rabszolgatörvényt". Varga-Damm Andrea, a Jobbik parlamenti képviselője azt emelte ki, hogy bár az ellenzék eltérő ideológiai alapokon működik, de a "rabszolgatörvény" közös cselekvésre bíztatja őket. Szerinte az EP-választások napja az új rendszerváltás napja is lesz.

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa az ellenzék összefogását hangsúlyozta. Mint mondta, el kell érni, hogy egy-egy jelölt legyen a Fidesz képviselőivel szemben a közelgő önkormányzati választáson. Donáth Anna, a Momentum alelnöke azt mondta, hogy "ha kell, akkor téglánként bontják le a NER falát". Szerinte nem igaz, hogy apátiába süllyedt a társadalom, mert - mint mondta - a Békéscsabán összegyűlt tömeg is azt igazolja, hogy nem félnek az emberek, és ismét politizálnak. Kis-Szeniczey Kálmán, az LMP országos elnökségének tagja bojkottra hívta fel hallgatóságát azokkal a cégekkel szemben, melyek alkalmazzák a "rabszolgatörvényt". Szólt arról is, hogy pártja önkormányzati képviselői a helyi testületekben határozati javaslatokat fognak benyújtani, hogy a települések ne alkalmazzák az új törvényt.

PestiSracok facebook image

Erről beszélt Miklós Attila, az MSZP békéscsabai önkormányzati képviselője is, aki bejelentette, hogy még az év első képviselő-testületi ülésére benyújtják határozati javaslatukat. Nika István, a Magyar Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja pedig arról beszélt, hogy száz munkavállaló közül legfeljebb ketten vállalnának túlórát, és ők is csak azért, mert nem tudják eltartani a családjukat. Szerinte a dolgozókat a nyolc órás munkavégzés alapján kellene rendesen megfizetni.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.