Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: Az Európai Bizottság ösztönzi a bevándorlást és csorbítja a tagállami szuverenitást

Alapjogokért Központ: Az Európai Bizottság ösztönzi a bevándorlást és csorbítja a tagállami szuverenitást

Az Európai Bizottság ismét megpróbálja cáfolni a valóságot - állítja az Alapjogokért Központ. Úgy vélik, az uniós intézmények az elmúlt hónapok-évek során maguk terjesztettek elő olyan jogalkotási javaslatokat, melyek ösztönzik a bevándorlást és csorbítják a tagállami szuverenitást. Ezek között van a Bizottság hétpontos migrációs csomagja egy kötelező és automatikus, felső sapka nélküli elosztási mechanizmussal; a Frontex átalakítása a tagállamok határvédelmi hatásköreinek csorbításával; valamint a „humanitáriusnak” csúfolt migránsvízumok terve is.

– olvasható az Alapjogokért Központ elemzésében. Hozzáteszik: az illegális bevándorlást legálissá „átalakító” mestertervet tehát továbbra sem tette félre az Unió jelenlegi vezetése. A Bizottság állításaival ellentétben az igazság az, hogy:

  • 1. A Bizottság 2016. május 4-én tett javaslatot a dublini rendelet reformjára, amely a felső határ nélküli automatikus elosztás jegyében egy kötelező „képletet” határozott meg. Ezt az eurokraták átnevezték „referenciakulcsokon alapuló korrekciós elosztási mechanizmusnak”, de a mögöttes szándék ugyanaz: a már itt lévő és a jövőben az Unió területére érkező bevándorlók folyamatos szétosztása. Mindezen felül azokat a tagállamokat, melyek nem kívánnak részt venni e mechanizmusban, „pénzügyi szolidaritás” címszó alatt meg akarják büntetni. Az Európai Parlament 2017. november 16-án támogatta a javaslatot, jelenleg zajlanak az intézményközi tárgyalások.
  • 2. Szintén a Bizottság 2018. szeptember 12-én mutatta be javaslatát az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) hatásköreinek bővítéséről, amelynek valódi célja a „migráció menedzselése”. Erről írt korábbi elemzésünkben megállapítottuk, hogy a tervezet legveszélyesebb pontja az, hogy ha a Frontex vezetője nem találja „megfelelőnek” valamely tagállam határvédelmi intézkedését, a készenléti alakulatokat saját hatáskörben is utasíthatja. Ehhez a jelenlegi szabályokkal ellentétben ráadásul már nem a tagállami minisztereket tömörítő Tanács határozatára lenne szükség, hanem elegendő lenne a Bizottság döntése is. A javaslat jelenleg az Európai Parlament előtt van.
  • 3. Az Európai Parlament 2018. december 11-én fogadta el saját kezdeményezésű jogalkotási javaslatát a migránsvízumokról, melyről a Bizottságnak március végéig kell kidolgoznia a részletes tervezetet. Ennek értelmében az uniós tagállamok külképviseletein benyújtható „humanitárius” vízumkérelem alapján a menedékkérelem benyújtása céljából Európába utazhatna az igénylő. Az eljárás tehát azt a célt szolgálná, hogy bár az uniós jog alapján nem eldönthető, az illető személy jogosult-e menekültstátuszra vagy sem, a vonatkozó eljárást ne az uniós határokon kívül, hanem már az Unió területén folytassák le, ahonnan visszatoloncolásra, akár elutasító döntés esetén is – az emberi jogi fundamentalista NGO-k és a velük együttműködő bírósági joggyakorlat miatt – minimális az esély.

PestiSracok facebook image

Forás: Alapjogokért Központ; Fotó: MTI/EPA/DOMENIC AQUILINA

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.